Isten csapása-e a kisgyermek hisztije, s kamasz elviselhetetlen magatartása, vagy ludas benne a szülő?

Szia!

A hisztinek mindig van valamilyen szülői alapja (pl. elkényeztetés, nem odafigyelés, túlbecsülés, alábecsülés...). Viszont. Gyakran megtörténik az, hogy anyuka neveli a gyerekét, szépen, nincs hangos szó, veszekedés otthon- a gyerek mégis a dackorszakban leveti magát a földre és "toporzékol". Anyuka meg néz, és nem érti. Általában ilyenkor az történik, hogy az anya elfogult, és nem látja a fától az erdőt. De ez nem bűn, hiszen leve minden anyában benne van, hogy az övé a "legszebb" , "legtökéletesebb". Csak határokat tartani kell. Sem a túl odafigyelés, se a kevés nem tesz jót. (plusz a külső tényezők: pl. válás, ezeket annyira nem lehet szabályozni, max. kezelni, irányítani.)

Nem isten csapasa hanem termeszetes dolog ,hogy a gyerek ellenkezik.A gyerekek nem robotok akik siman kovetik a szulok utasitasait,hanem szemelyiseggel rendelkezo emberkek akiknek meg van a sajat elkepzelesuk a dolgokrol.

Nekunk szuloknek is vannak duhrohamaink csak mi megtanultuk kezelni oket.[remelhetoleg]

Termeszetesen a szulo feladata hogy jo iranyba terelje a gyermeket de sajnos elofordul hogy minden erofeszites ellenere nem sikerul.

Én ugyan nem vagyok felnőtt, de szerintem tök természetes :)

Nálunk is volt ajtócsapkodós, tárgydobálós, ordibáló veszekedés, pedig - szerintem - a szüleim a lehető legjobban neveltek. x) Talán azt nehéz egy kicsit feldolgozni, hogy a gyerek már nem olyan kicsi és saját véleménye van, ami mellett ki is áll. ( Mégha az néha hülyeség is ^^" )Nálunk nagyon bevált, hogy a veszekedés végénél apa olyan poénokkal érvelt, amit nem lehetett röhögés nélkül kibírni, még akkor sem, ha nagyon nem akartam nevetni. :D

15 L

Szerintem itt már részben a szülők is hibásak, főleg tini korban. Mert némelyik szülő hazaviszi a munkahelyi problémákat és otthon próbálja levezetni és ebben a gyerek is részesül. És ahogy mi egy gyerek se bírja ezt.

Mindenkinél ez máshol nyilvánul meg, valaki ajtót csapkod meg ordítozik a szülőkkel. Nálam ez abban mutatkozott meg, hogy teljesen magamba fordultam. Mindenre valamilyen tő mondattal válaszoltam, aztán felmentem a szobámba és senkihez nem szóltam hozzá.