Miaz isten van velem? Bőgök?! 14/L
Sziasztok!
Most értem haza,felhívtam anyát összevesztem vele,hogy fél 10-ig legyetek,9 helyett.
Jó megengedte.
De valahogy hirtelen elment a kedvem és mondtam,hogy na jó elindulok haza,mindenki hülyének nézzet,hogy dehát most engdték meg én meg megyek.na mindegy.
Elindultam haza és minden össze'izélt' bennem.
Elkeztem sírni,hazaértem bebújtam anyu mellé elmondtam neki mindent,nem értette,monta,hogy sírjak.
De igauából nem tudom miért is sírok,minden össze van kavarodva bennem.És olyan rossz,hogy a többiek még fent vannak én meg itt,de ha ott lennék az lenne a baj,hogy anyuval összevesztem és ő meg itthon van én meg itt.
Jó tudom ennél nagyobb bajom ne legyen,de
akkor is ha már én sem tudom,hogy mivan velem,akkor mit csináljak??:(
LÉcci ne nézzetek teljesen bolodnak,bár lehet az lettem valamiért.
Bocsánat,kicsit értetlen lett a kérdés eleje:
tisztázzom:
Szóval anyu elengedett a városba 9.óráig,de mindenkinek megendették,hogy tovább legyen,gondoltam,hogy na akkor énis felhívom :)
Felis hívtam.Jól összevesztem vele,de megengedte a fél
10-et.
De akkor jött,hirtelen,hogy nincs is kedvem.
Hazaindultam.
Itthon meg elkeztem bőgni..és nem tudom abba hagyni és már lassan azt se tudom,hogy miért is bőgük?Meg minden össze vissza van.
A többi szerintem már érthető.
Hát én nemtudom,de nagyon rossz.
Olyan,mintha mindenki rajtam röhögne most és midnen olyan zavaros.:(
Köszönöm a választ.
Köszönöm,nagyon aranyos vagy,csak olyan rossz.
Szeretem ha úgymond egyenes az életem és tudom,hogy mi is fog most velem történni és nemcsak sodor a szél.:)
Most kicsit jobban vagyok,csak iszonyú álmos vagy,szóval megyek aludni,holnapra hátha tényleg visszatér az énem.:D
ugyan ez volt velem, anyum beállított a buli közepén hogy sürgösen haza kell mennem. A buliban nem sírtam, de a otthon anyum mellett bőgtem, közben meg azt hittem ugye hogy a hétfön a suliban mindenki ezért fog cikizni.
Hát annyit tudok mondani, hogy nem így lett: ugyanugy viselkedett mindenki velem, megértették hogy anyukám hisztis volt mert nem mentem haza, és azt is hogy ha meg ottmaradok, akkor anyumat bántom meg :)
Szia!
Így én is szoktam érezni,velem is szokott olyan történni,hogy egyik percről a másikba elmegy a kedvem.Vagy örülnöm kéne valaminek,de mégsem tudok,mert valahogy bánatot érzek ha kapok egy jó hírt.
Ll.:3napja volt sulinap,és ott a töriversenyen elsők lettünk a csapatommal.Mindenki nagyon örült,de nekem valahogy nem volt semmi kedvem.Pedig nagy dolog és készültem is rá,és elhatároztam h ha lenne olyan szerencsénk,hogy mi nyerjünk kicsattannék a jókedvtől,de valahogy ha már megtörtént,nem tudtam úgy örülni,és máskor is voltam már úgy,hogy elhatároztam h örülnék ha megtörténne ez vagy az,vagy dejó is lenne ha ez megvalósulhatna,és mikor meg megtörténik,akkor valahogy elmegy tőle a kedvem.És olyan is már soksozr volt velem,hogy egy jó napom van a suliban,hazaérek tökjó minden,de aztán egyszercsak jön egy olyan érzésem,hogy sírnom kell.És aztán elkezdek sírni,de tök értelmetlenül,mert nincs okom rá.Nemtudom h ez mitől lehet,de remélem megnyugtattalak,hogy nem csak te érzel egyedül így :)
13/L
Nekem is volt már ilyen.14 éves vagyok.Ez még decemberben történt,téli szünet előtt.Elhívtam egy srácot hozzánk randizni(anyám is beleegyezett,hogy oké,hívjam,de csak hozzánk jöhet át,menni nem mehetünk sehova).Aztán mikor indult volna a srác busza,azelőtt fél órával bejelentettem,h. most mégse..aztán szakítottam vele.:S:S:( de ismét járni fogunk..habár nemtom:P de találkozni akar,ez mindenképp pozitív jel.
Ez talán azért van,mert hála Istennek,szereted anyukádat,ragaszkodsz hozzá,és nem szeretnéd megbántani,mert az nem a te stílusod.Az enyém sem.Bár veszekedni szoktam vele,sajnos:S nem akarattal teszem pedig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!