Szerintetek ez baj lehet? Véleményeket kérek!

én vagyok a 17 éves csaj aki együtt él a barátjával,

nem nem szolnak bele más világba nöttem fel mint az átleg emberek 13 évesen már eléggé felnöttem.. amit utólag nem bánok.. sok dolgon mentem keresztül a pár évben ami megkövetelte h felnötten álljek a dolgokhoz.

de nem baj nekem ez jutottt.. nekem nem anyukám van hanme ő a barátnöm. apum nincs.

és mondhat bárki bármit, sosem csináltam butaságot, és anyum olyan felfogással nevelt amit máshol nem láttam de kifogástalan embert nevelt belöllem. ebben biztos vagyok és a környezetem is mert nagyon szeretnek

én eddig nem akartam gyereket ...

de valamelyik este jöttem rá hogy milyen jó lenne ha lenne egy lányom aki örököli tőlem a rossz szokásokat illetve jókat de persze nem csak azért :) már alig várom hogy megtaláljam a nagy Őt és alapítsunk egy kis családot..de a szüleéstől még mindig félek :S

14/l

*most nem arra értem hogy 16 évesen lesz vagy 1-2 gyerek :DD20 vagy kicsit több évesen akarok :)*

*most nem arra értem h 16 évesen lesz vagy

Tervezgetni lehet a kivitelezéssel várjatok:-))))Én felnőtt anyuka vagyok(28). Én is így gondolkodtam, mint Ti. Mindig anya akartam lenni, de a szívem helyett az eszemre hallgattam és vártam. Iskolába jártam és diploma után elmentem dolgozni:-) 27 voltam amikor végre anya lehettem:-)A fiam csodálatos, minden perc öröm vele:-) Mégis vannak olyan napok amikor, jó lenne ismét "szabadnak" lenni, pihenni:-) Mióta megszületett nem aludtam át egy éjszakát, nem ültem le filmet nézni, nem mentem csak úgy sehova. Tudom, hogy sablonosan hangzik és szerintem ezt Te is tudod, hogy egy gyerek nagy felelősség:-)Szokott lenni az Mtv-n egy műsor Tini anyukák vannak benne:-)

Szóval jó, hogy anya akarsz lenni és ha itt az idő és a barátoddal még mindig együt lesztek, akkor biztos csodálatos anyuka(anyukák)leszel(lesztek), de előbb éljetek, és ismerjétek meg Önmagatok hivatását, és alapozzátok meg az életet:-)

Gy

Én még nagyon kicsiként tervezgettem az esküvőmet, és babáztam állandóan. Aztán fordult egyet a világ, most pedig még csak meg sem fordul a fejemben, hogy szeretnék babát, a közeljövőben biztosan nem. Lassan 10 éve nagyjából egyedül látom el a háztartást, kistesókkal együtt, mondanom sem kell, elment tőle a kedvem. Imádom, szeretem a tesóimat, de túl korán kellett felnőnöm, nekem nem segített senki. Élek, és virulok, boldog vagyok, de nagyon rossz volt a barátoknak azt mondani, hogy nem, ma nem tudok menni, mégsem maradhatnak egyedül otthon a kicsik.

Gondoljatok bele, hogy egy gyerek rengeteg felelősséggel jár, ha már kicsit idősebbek (13-14) évesek vagytok, elmehettek bébiszitternek, így tapasztaljátok a szép és árnyoldalait is a dolognak.

Mindenesetre én azt javaslom, ahogy egy anyuka is mondta, diplomázzatok, dolgozzatok, legyetek egy kicsit szabadok, lesz még bőven időtök anyának lenni!

21/L