Szülők! Ti mit tennétek ha a lányotok ilyen kérdést tenne fel?

Így a semmiből, azt sem tudván, hogy 1,5 éve chateltek, nem. Avasd be anyukádat, tudjon a fiúról, mesélhetsz neki róla, és akkor esetleg.

De még így sem látnám vendégül a házamban, mégiscsak egy idegen. Találkozni szívesen találkozom vele, nyitott vagyok, de azért elszállásolni nem fogom.

én megengedném. ennyi idősen hozzánk is jöttek anyuék számára többé-kevésbé ismeretlen haverok... mondjuk annyi különbséggek, hogy hétvégi házba, vagyis mellé sátorba :D

király bulik voltak!

de 16 évesen minket is elengedtem 2-3 éjszakára sátorozni "ismerőshöz", de idegen helyre.

Fogalmad sincs, hogy mit csinálsz. 1.5 éve tartod a kapcsolatot egy VADIDEGENNEL. Gondolom meséltél neki magadról, merre jársz, mit szeretsz csinálni, hol tanulsz, milyen az otthonotok, stb. Tisztában vagy vele, hogy mit kockáztatsz, vagy teljesen elvette az eszed a gőz, hogy valaki szóbaáll veled? 15 vagy most, tehát ha jól értem 13 évesen elkezdtél chatelni és személyes dolgokat megosztani a neten. Úgy vágnám ki a géped anyád helyében a kukába, hogy nyoma sem lenne érettségiig. Lenne napi 1 óra neted a tanulásra a nappali közepén, míg ülök a hátad mögött, aztán ennyi. Felelősségérzeted nulla, kislány! Gondolkodj el rajta, hogy mekkora mázlid volt, hogy nem egy bűnöző, aki kipakolta a lakásotokat, vagy elkapott útban a suliba menet!

Ajánlom figyelmedbe, hogy mekkora mázli, hogy a fekete furgon nem érted jött (még):

[link]

N31

ne csináljátok már!

20 éve nem chateltünk, hanem vadidegenekkel leveleztünk rendesen, postán.

én is leveleztem nálam 2 évvel isődebb fiúval 11 éves koromtól 17 éves koromig úgy, hogy sosem láttam, 1x cseréltünk fényképet. Teljesen odavoltam mégis érte, mindent tudott rólam, mindent tudtam róla. 15-20 oldalakat írogattunk egymásnak hetente, hogy ki mit csinál, család mit csinál, mikor hova megyünk, stb.

basszus, a hangját is csak 4 év után hallottam először, amikor telefonunk lett.

Ő is jött volna hozzám, amikor 15 voltam, meg volt szülőkkel beszélve, csak sajnos az élet közbeszólt :(

utólag jó ez így, de akkor nagyon szomorú voltam.

a szülők meg... hát megmondom őszintén, 15-16 évesen, ha valamit akartam, elértem. ha valamit nem kaptam meg, lódítottam és megszereztem. szülők is úgy gondolták, ilyen esetekben jobb, ha otthon van a leányzó (és egy idegen), mint ki tudja hol alszik majd a gyerek?!

és igen, volt idegen is, akit aznap este mutattunk be tesómmal szülőknek... mert együtt buliztunk (nemrégóta ismertük), lekéste a buszt, itt aludna. itt aludt. nem rabolt ki, nem erőszakolt meg, nem ölt meg.

azóta is (18 éve) tartjuk egymással a kapcsolatto, jó ismerős lett.

Amennyiben beszélhetnék a fiú szüleivel úgy elképzelhető, hogy megengedném, viszont valószínűleg külön szobába lenne az alvás.

3 lányom van amúgy.

Úgy gondolom, hogy a chaten nem csak pszichopaták vannak. Úgy vélem, hogy amennyiben a lányom megbízik bennem támogatom és segítek neki összehozni a találkozót, minthogy hazudjon és a hátam mögött szervezkedjen.