Van az osztályotokban olyan aki ki van közösítve? És ha van akkor miért van kiközösítve?

Én most vagyok végzős,így a mi osztályunkban már nincsennek ilyen durva kiközösítések ,de az elmúlt jópár évben volt bőven vita és kiközösítés. Meg kell,hogy mondjam a legtöbb esetben mindig két oldalú volt a dolog. Senki nem volt soha azért kiközösítve,mert 'miért ne?'. Valami kisebb-nagyobb oka mindig volt.

A legtöbbszőr az,hogy a kiközösített egyén képtelen volt alkalmazkodni a társaihoz,mert ő különleges és fogadjuk el. Nyílván mindenkit el kell fogadni olyannak amilyen,DE attól alkalmazkodnod kell,főleg ha egy nagyobb közösséghez szeretnél tartozni. Idővel,miután sikerült beilleszkedni egyre több mindent fognak elfogadni a többiek,de ha egyből túlságosan magadod akarod adni talán pont az miatt leszel kiköközítve.

Két nagy csoporta tudnám osztani azokat akik ki voltak nálunk közösítve:

-túlságosan meg akarom mutatni,hogy ki is vagyok stb

-nem merem kimutatni ki vagyok,inkább csöndbe leszek és olvasok,ha pedig hozzám szól valaki inkább nem is figyelek rá

Szerintem teljesen ok nélkül nagyon kevés embert közösítenek ki (van ilyen,nem tagadom). De ha azt nézzük,hogy irigyek akkor az is egy ok.

Az a nem mindegy,hogy valakit azért közösítenek ki,mert nem tehet róla (szegény,gazdag) vagy okkal (beképzelt,lenéző,igénytelen ..).

Nálunk is van kiközösített, az okát én komplexnek tartom. Azzal vádolják, hogy túl későn (8 évfolyamos képzés, 6. év végén) kezdett el beilleszkedni...nem vitatom, hogy így volt. Az egész számomra egy egyéni döntés, van olyan, aki részt vesz benne, van, aki nem. Ez eldönthető, de vajon hasonló esetben, ha ez velünk történik vajon jól esne? Vélhetően nem. Könnyű cáfolni azzal, hogy változna. Személyes tapasztalatom -természetesen van, kivétel; nekik hatalmas tisztelet- szerint az emberek a kialakult nézeteiken nehezen tudnak változtatni és látni a hajlandóságot a beilleszkedésre.

Milyen élet lehet az, ha valakit nap, mint nap szóban, ne adj Isten testileg bántalmaznak?

A legszomorúbb dolog, hogy az ilyen emberek többsége hétvégén hányja magára a keresztet a templomban, állítólag példás vallási életet élve. Szerintem ez a keresztény erkölcsökbe nem fér bele, és ez az egyik legnagyobb álszentség.

Még mielőtt támadnak a vallási nézettel, szerintem az alapvető emberi normákba, viselkedésbe sem fér bele a másikkal való ilyen szintű viselkedés.

Röviden elszomorító,de tagadhatatlan, hogy van ilyen...