Milyen érzés kamasznak lenni?

őő :D hát mikor 6 éves voltam azthittem ez az élet csúcspontja, de most,hogy itt vagyok jobban tetszik az óvodai életem

A kamaszok minden hátrányosabb vagy számukra nem kedvező helyzetet vagy bármit igazságtalanságnak éreznek, azt hiszik, felnőttek, és bármit megtehetnek, sokkal nagyobb szabadságot igényelnek, mint amekkorát egyébként érdemelnének. Majdnem minden kamasz úgy érzi, hogy ő sokkal érettebb a kortársainál. Aztán majd pár év múlva rájönnek szép lassan, hogy az igazságtalanságok mögött jogos dolgok voltak, és hogy nem ők a világ közepe. :)

Röviden? Szar.

egyetértek az előzővel!

Szar... Főleg, hogy nálam most jött el az az időszak, hogy egyik pillanatban még majd kicsattanok az örömtől, a másik pillanatban meg már világfájdalmam van és haragszom mindenkire. :/

Hát kb. úgy éled meg ,hogy nem nagyon van kedved az iskolához meg a tanuláshoz és ha olyan vagy mint én akkor valahogy rákényszeríted magad ,hogy jó legyen. Nem akarsz a szüleiddel lenni ,mert egyfolytában csak veszekedés van. Sokszor lehülyézed az egész világot és sok mindent igazságtalannak tartasz, amit az élet elvett tőled , az én esetemben ,hogy sok olyan ember, aki számomra fontosabb lett volna, a születésem előtt meghalt és most nagyon idegesít ez a dolog, meg elég gyakran elsiratom őket. A külsővel kezdenek nagy problémák lenni , akkor is ha nincsenek. :) Ott vannak az idegesítő testi változások is, ha érted mire gondolok. Minden idegesít. A barátokkal jól érzed magad , de utána mintha minden megváltozna és letörsz... Az én esetemben nagyjából ezek. 14L

Rossz. Tele van nehézségekkel, a kötelességek egyre gyarapodnak, pl nekem nagyon sokat kell takarítani, kertészkedni (közben utálom a virágokat, és azokat kell ültetnem), de nekem a jutalom gyakran elmarad. Megkapjuk, hogy mennyire gyerekek vagyunk, de sokunk főz, takarít, mos, kertészkedik. Én egyfajta lenézést és ellenszenvet veszek észre az emberektől a kamaszok iránt.

Ne akard tudni. Az az érzésed, hogy leszakadhat az ég bármelyik pillanatban, holott igazából nem is, meg rengeteg újat tapasztalsz, ami néha összezavar, ugyanakkor szereted. Arról nem beszélve, hogy bár még nem vagy teljesen felnőtt, és otthon még gyereknek néznek, a kötelességeid gyarapodnak. Összefoglalva, alig várom, hogy legyen vége.:D

+1 a hármasnak:D