Kamaszok szüleihez lenne kérdésem?

Ez valószínűleg azért van, mert azokat a kamaszokat nem ismered. A saját gyerekedet meg biztosan ismerni fogod, tudni fogod, hogy mit miért csinál, elbeszélgethetsz vele dolgokról. Azt mondjuk nem értem, hogy a vihorászás miért zavar, szerintem aranyos, ha nem beszélnek csúnyán. Ráadásul biztos nem fog idegesíteni a gyereked, hiszen a Tiéd és szereted :) Persze biztos, hogy lefáraszt majd pár hülyeséggel.

Gratulálok a babához :) Sok egészséget kívánok Nektek, remélem minden rendben lesz :)

Hát én nem vagyok szülő, a kamaszkoron is túl vagyok, de ez csak rajtad múlik, hogy milyennek neveled. Engem a szüleim normálisan fogtak, megtanították a kötelességeimet, belém neveltek egy normális értékrendet, hogy tanulnom kell, van jövőképem is stb. Nem voltak kifejezetten szigorúak, inkább úgy mondanám, hogy mindent a maga idejében engedtek meg. 17 évesen voltam először olyan igazi házibuliban.

Anyukám mindig hangsúlyozta, hogy MINDENT mondjak el neki (szerintem alapvetően ebben gyökerezik a probléma, hogy a tinik nagy része nem tud úgy fordulni az édesanyjához/édesapjához, mint egy baráthoz, hiszen mit szólnak ők bele...), akármilyen nagy butaságot is teszek, ő mindig segíteni fog nekem (bár erre nem volt példa, hogy olyan nagy hülyeséget csináltam volna :D). Szóval legyél bizalommal majd iránta és meglátod, hogy viszonozni fogja.

Amúgy érdekes ez az "általánosítás", az én környezetemben szinte csak ellenpéldát tudok felhozni azokra, amiket te írsz.

Meg gondold át: téged hogy nevelt az édesanyád? Milyen ember lettél? Mikre tanított meg, mit és meddig engedett meg? Szerintem ezeket átgondolva tudsz majd te is olyan nevelési módszert kialakítani, aminek következtében se te, se a jövendőbeli kamasz gyermeked sem fogtok megsínyleni.

Sok sikert és kellemes babavárást kívánok neked :)

20/L

Én 16 éves leszek, de semmi olyan nem jellemző rám amit írtál. MOST....

Ugyanis 13 évesen (mikor gimibe kerültem), én voltam a legkisebb, és már nagyon nagynak éreztem magam a sok velem idősebb között.. Na abban az évben a lehető legtöbb "bakit" elkövettem: vékonyra szedtem a szemöldököm, sminkeltem (illetve volt egy fekete szemceruzám, ennyi), festettem a körmöm, és "cicanacit" hordtam.. Így visszagondolva már nagyon röstellem magam, de örülök annak hogy ez már régen volt. A szüleim nem tettek semmit, úgy voltak vele hogy majd megbánom ezt az egészet.. És igazuk is volt. Visszanézve az volt a legnagyobb büntetés, hogy így engedtek engem ki az utcára emberek közé...

Viszont mostanra semmi balhém nincs. Alig festem magam (rájöttem hogy nem is kell nagyon, mert így is jól nézek ki :P), nadrágot hordok, még csak szoknyát sem veszek fel, és olyan visszafogott felsőket, hogy ha ennél szolidabban néznék ki, szerintem egy velem egykorú magázódna velem.. :D Nem pasizom, nem járok klubbokba és discoba, nem cigizim, és drogot még csak messziről sem láttam.

Az egyetlen hibám, az az, hogyha megyek egy ismerősöm szülinapi bulijára, vagy egy sima házibuliba, akkor szoktam inni. De csak annyit, amennyi még jól esik, és mindig észnél vagyok, mindig józanul gondolkozom!

Ahhoz képest hogy még csak 15 vagyok, nagyon felelősségtudatos vagyok, és ha nincs zsebpénzem, akkor nem megyek sehova. Mert én nem vagyok hajlandó anya keményen megkeresett pénzéből elmenni moziba vagy akárhova..

Idén felvettek versenycsoportba (tánc), amit azért mondtam vissza mert a fellépő cucc a cipőkkel, felsővel, nadrággal, kiegészítőkkel együtt kb. 20 ezer lett volna, és úgy voltam vele, hogy nekem nem ér ennyit az egész. Saját pénzem erre természetesen nem volt, és a szüleimet nem akartam ezzel terhelni. Így, remélem az, hogy néha jól érzem magam a barátaimmal nem akkora dolog, a többi dolog mellett kell ennyi rosszaság :)

És a tippem az, hogy ne aggódj túl semmit! :) Ha már most ezen aggódsz, és ennyire előretekintő vagy, szerintem remek anyuka leszel! :) Gondolom még nem tudod, hogy fiú lesz-e, vagy kislány, de ha odafigyelsz rá, fordítasz időt arra hogy megismerd a gyerekedet, akkor nyitott lesz, és bármi gond adódik majd, azt el fogja mondani, és hozzád fog fordulni először. :)

Pl. több ismerősnél látom azt, hogy a gyereket elhanyagolják, nem beszélgetnek vele stb., és ennek az az eredménye, hogy a gyerkőc balhézik az iskolában, nincsenek barátai és direkt rossz dolgokat csinál, csak azért, hogy vele foglalkozzanak a szülők. Mégha ez leszidást is jelent, akkor is.

Tehát mindig legyél ott neki, szeresd, legyél a legjob barátja, de emellett legyenek szigorú szabályok is, és ha ezek megvannak, tuti minden flottul megy majd! :)

Sok sikert! :)