Mit gondoltok erről?
"Dühös vagyok. Szörnyen elkeseredett, és dühös. Még sosem éreztem ezt, és nem vagyok képes leírni, hogy mennyire undorító érzés. Fájdalmat akarok okozni, olyat, amilyet én is érzek most. Mintha belülről valami szétmarcangolná a lelkemet, az érzéseimet. Mintha a téboly olyan erősen szorítaná a lelkemet, hogy körmei alatt kibuggyanna a sötétvörös vér. Mintha apró, hegyes kis szúrások érnék a testem minden porcikáját. A torkomat egy láthatatlan kéz szorítja. Szorít, és ha szóra nyitom a számat, csak elkeseredett nyöszörgés, vagy a fel-fel törő zokogás hangja hallatszik. A szemem ég, mintha perzselő tűz gyulladt volna a bőrömön. Nekem ezt jelenti a düh. Nem az kis apró-cseprő fellobbanás, amit általában érzünk. Ez valódi, testemet és lelkemet darabokra szaggató, pokol kénköves tüzétől izzó harag. Fáradt vagyok, és szörnyen fáj minden. Az összes gondolat, minden szó. Fojtogat a sírás, és egyre csak bosszúra szomjazom. Olyan lélekbe hatoló fájdalmat akarok okozni, amilyet én is átélek a veszteség miatt. De a harag rossz tanácsadó…
Mégis mit tehetnék?"
Mindenféle észrevétel érdekel.
Hozzám annyira ez a fajta önkifejezés nem áll közel, hogy elmondjam, azonban szerintem túlságosan elvont és egysíkú.
Ráadásul a téma a harag, a gyűlölet és a bosszúvágy. Ami nagyon nem tetszik. Elég borzalmas ez a világ így is, tele rengeteg csalódással és fájdalommal...ez embereknek inkább vmi lélekerősítő művekre van szükségünk, nem pedig olyanra ami még jobban elkeseríti őket.
Ezt gondolom,hogy egyetértek,én is pont így érzem magam,és ezt még vissza fogja kapni az illető,aki miatt ezt érzem.
Amúgy meg talán icipicit sok a díszítés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!