Mit csináljak? Belefáradtam az életbe.
Figyelt kérdés
17éves lány vagyok. Nem éltem még át semmi olyan "hűdenagy" fájdalmat, de egyszerűen úgy érzem, hogy elfáradtam már ebbe az egészbe. Igazából ha a rokonokat vesszük akkor mindig én voltam az utolsó. A gyenge kislány. Nagyon sok fájdalmat kaptam kis koromban tőlük sajnos már akkor is mindig egyedül éreztem magam. Viszont a családom (anya,apa, bátyám) őket nagyon szeretem és tudom, hogy ők is engem de mindennap csak a veszekedés van.Vagy velem vagy egymással. Ritka az ha egy jó szavuk lenne egymáshoz nem szeretik már egymást csak miattuk vannak együtt és ezt is rossz tudni. Barátok terén arra jöttem rá, hogy mindenki érdek ember még ők is. Ők mindig mindenben számíthatnak rám, én mindig mindent meghallgatok de ez fordítva soha nincs így. Mintha csak engem érdekelne ez az egész én 'kapálóznék' a szeretetükért. Viszont van egy ember akire mindig számithatok de ő messze került tőlem és azóta teljesen elvesztenek érzem magam. Hiányzik nagyon és tudom ,hogy már soha nem lesz semmi olyan mint régen. Elmegyek iskolába, és hazajövök. Egyetlen egy helyen érzem jól magam. Járok bulizni hétvégente és akkor jó minden mert kikapcsolhatok. De ebbe is van egy rossz dolog. Azért érzem magam mert nem vagyok józan. Vagy alkohol vagy fű. Ez a kettő ami felszabadít és már csak ezekben az órákban érzem jól magam. Amúgy annyira unalmas az egész. Egyedül érzem magam teljesen... Álomvilágban élek. És a múlthoz ragaszkodok de görcsösen. Áhh nem tudom: (2013. jan. 13. 20:23
1/6 anonim válasza:
Jaj de tini vagy. Mint én voltam 17 évesen. Most 32 évese vagyok. Túléltem a tini kort, aztán a többit, és most boldog családom van. Èn is boldog vagyok.
Tini kornak sok pozitív és negatívumjai vannak.
32 évesen már csak a jóra fogsz emlékezni. Mikor össze jövünk barátnöimmel órákig tudunk röhögni tini korunkon, mekkora hülyeséget csináltunk, mindenen.
Èld túl.
2/6 A kérdező kommentje:
:)
2013. jan. 13. 20:34
3/6 anonim válasza:
Ugyan így érzem magam...Csak én nem bulizok,nem iszok és nem füvezek... Nem csinálok semmit,majd lesz valahogy.
4/6 anonim válasza:
Én is hasonlóan érzem magam, szintén 17 vagyok. Az éltet, hogy hétvégente mehetek bulizni. Szünetekbe pedig minden nap.
Sok állítólagos barátomban csalódtam, a családom is elég labilis. Ez megy egy jó ideje, és nem tudom, hogy lehetne megoldani. Talán az idő majd megoldja.
5/6 anonim válasza:
Engem is a tinikoromra emlékeztetsz (csak én nem füveztem). Akkor múlt el ez a "langyos lábvíz" állapot az én életemben, amikor végre célokat kezdtem kitűzni magam elé. Amikor eldöntöttem mi akarok lenni, hol és hogyan fogok élni, terveket szőttem és lépésről-lépésre meg akartam valósítani. Most is álomvilágban élek, csak az nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőbeni tervekről szól. Próbáld ki! :)))
6/6 anonim válasza:
Én még csak most fogok belecsöppeni a tini életbe, de már unom. Mindenki túlélte, te is, én is , a harmadik és túl fogja. Most sok mindent másképp lát az ember. Nagyon lázong, rajta van a világfájdalma, én már előre félek, már kezd is kijönni, de ezen te is túlestél, már csak egy kicsi van hátra. Nehéz, de próbáld a napos oldalát nézni, habár itt pampogok, de én is leszek még igazi tini! De gondolj arra, hogy még sok minden jó vár, amiért nem adhatod fel most, főleg amikor ingadozó érzéseid vannak! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!