Megengednéd a 15 éves fiadnak a fültágítót?

Nos, attól kezdve, hogy nagykorú és el tudja tartani magát, azt tesz a fülébe vagy a farkába, amit akar. Amíg kiskorú és eltartott, kénytelen lesz alkalmazkodni.

De mit tehetsz a fiaddal? Próbáld neki higgadtan észérvekkel megmagyarázni, hogy ez a dolog a többségnek ellenszenves és egyéb hátrányokkal is jár. Ha mégis emellett dönt, hát agyon nem csaphatod, de megvonhatod a zsebpénzét, adidas helyett érje be a kínaival, tengerparti nyaralás helyett a bányatóval stb.

De főleg azt gondold végig, megfelelő-e a kapcsolatotok a gyerekkel, eleget beszélgettek-e, Te megosztod-e vele a saját dolgaidat, problémáidat és egyenrangú-e a kapcsolatotok. Mert harmonikus családi kapcsolatban nem merülne fel ez a probléma.

Attól függ, mekkorát akar. Ha max. 15 mm-eset, akkor igen, az nem néz ki olyan rosszul, és hadd örüljön neki. Annál nagyobb már nem kellene, mert az már nem is tud magától összeforrni.

Mellesleg, felesleges tiltani, a mai fiatalokat ismerve, ha akarja, akkor megcsináltatja magának, szülői tiltás ellenére is. (Én legalábbis így voltam vele, igaz, a fülemet nem tágítottam, de általában magasról tettem a szüleim tiltásaira.)

Na, akkor írjon olyan is, akinek köze is van a dologhoz... (Nem olvastam végig mindent, lehet hogy nem én vagyok az első, ha így van akkor bocsi.)

Én 16 éves korom végén kezdtem el tágítani a fülem. Már 10-es volt, amikor megkérdeztem anyumtól, hogy lehet-e tágítóm (mivel a 10-es még teljesen összemegy, nyoma sem marad, főleg ha nem régóta tágítja az ember.) Azt mondta, hogy szerinte nagyon rusnya, de hát ha ezt akarom, legyen.

Most 19 éves vagyok, és nagyobb a fülem mint amekkorát itt beszeretnék vallani, mert le leszek hurrogva. DE! Le szeretném szögezni, hogy egy percig sem bántam meg. Tudom, 19 vagyok, ilyenkor már ideje elgondolkozni a munkán, stb., de mindig is úgy voltam vele, hogy én kiállok az igazamért, és nem hagyom magam elnyomni. Ezt anyum is erősítette bennem mindig, mert ő is ilyen makacs, nem hagyja magát, és nagyon tisztelem ezért.

Azt is el kell mondjam, hogy viszont azt nem engedte, hogy az arcomon piercing legyen. Végül is csak egyszer kérdeztem meg, de határozottan megmondta, hogy ne. Meg lehet érteni, mert a piercing nyomát tényleg nem lehet eltüntetni, és nem nagyon makacskodtam érte. Tehát nem azért csináltam volna, mert képtelen vagyok nélküle élni. A legtöbb testmódosításnak pedig ehhez van köze. Sőt, az egész "stílushoz".

Megint le leszek hurrogva, de muszáj valamit még elmondanom. Nekem a fültágítós, hosszú hajú, esetleg piercinges, tetoválásos pasik tetszenek. Ez van. Sosem jött be nekem egyetlen rövid hajú fiú sem. És én meg akaratlanul is úgy nézek ki, ami azoknak a fiúknak jön be, akik nekem tetszenek. Ez szerintem egy baromi érdekes dolog, meg az is érdekes dolog hogy mondjuk a hasonló életfelfogással rendelkező emberek hasonlóan néznek ki, vagy a hasonló zenét kedvelők is hasonlóan néznek ki. És ez nem azért van, mert azt látják, hogy így kell kinézni, hanem ÉRZIK, hogy nekik ez a jó. Ezt nem tudom jobban elmondani. És én nagyon sajnálom, hogy ez a téma ennyire el van utasítva, mert ez egy tényleg nagyon érdekes dolog szerintem.

Egyébként a kinyúlt fülcimpát meg ha úgy van, össze lehet varratni, és miután meggyógyul akár újra is lehet tágítani, szóval közel sem olyan "végleges" dolog mint itt akárki is gondolja.