Lányom egy hete nem szól hozzám, mit tegyek?

17 évesen nyamvadt két napra azért elengedhetted volna...

Nekem voltak szinte a legkonzervatívabb és legféltőbb szüleim az osztályban gimiben, de elengedtek 10. utáni nyáron (16 évesen) a barátaimmal sátorozni, 3 éjszakára. 17 évesen azért már illene elkezdenie tapasztalatokat szerezni. Sőt, előbb is akár.

Az oké, hogy félted, de ne ess át a ló másik oldalára. Gondolj bele, akár az is előfordulhat (persze szélsőséges esetben), hogy 18 évesen fogja magát és elmegy, inkább éhen hal a híd alatt, mint hogy még egyszer elviselje, hogy megmondják neki mit csináljon.

Vagy elkerül mondjuk másik városba egyetemre, nulla élettapasztalattal. Az neki sem jó! Nem fogja tudni, hogy mikor kamuzik csak egy fiú annak érdekében, hogy a bugyijába jusson, és mikor gondolja komolyan amit mond. Érted, miről beszélek? Inkább 16-17 évesen tapasztalja meg ezeket, amikor még napi kacsolatban vagy vele, és tudsz segíteni neki elviselni mondjuk valami szerelmi csalódást. Igenis tapasztalja meg, hogy milyen részegnek lenni, hogy megtanulja a határait! Mert 18 évesen majd azt fogja gondolni, hogy most aztán nem szólhat be neki senki, övé a világ, és mindent be akar pótolni egyszerre. Lazulj el egy kicsit, kezdj szokni a gondolathoz, hogy nem kislány már többé. Tud, és meg kell tanulnia vigyázni magára, hidd el.

Simán elengedhetted volna, és teljesen igaza van, nagyon szigorú döntés volt. Ha már te is érted, ismerd el neki, hogy hibáztál és sajnálod, hidd el, sokat fog neki jelenteni.

17 évesen már nyugodtan elengedheted szinte mindenhova, ha nem tett semmi olyat, ami indokolttá tenné az ellenkezőjét. Az "azért maradsz itthon, mert csak" mentalitásnak legkésőbb 15-16 évesen véget kell érnie.

szigorú volt és teljesen értelmetlen. ne csináld ezt többé.

most már mindegy, menj oda te a lányodhoz, és kérj tőle elnézést, mondd el neki, h elismered, kicsit túllőttél a célon, próbáljon meg megérteni, és ígérd meg, h legközelebb okosabb döntést hozol. még egy ajándékot is bevethetsz, pl. engedd el vhova, ahová menni akar, v egyéb dolgot adj meg neki, amit szeretne.

én annakidején 15 voltam, mikor egy ilyentől kis híján elmentem otthonról (és otthagytam az iskolát). rettenetes igazságtalanságot érez ilyenkor a gyerek, és ezt nem szabad annyiban hagyni. légy okos, most engedsz te valamennyit, és béke lesz, vagy feszíted a húrt tovább, és elpattan. 1 év múlva jogilag, gyámügyileg is nagykorú, miről beszélünk?

a mai világban nem is csodálom,ha annyira félted a lányod.

ha a nyáron lesz még ilyen én a helyedben akkor sem engedném el,de úgy még el lehet engedni,hogy minden nap felhívod,és megmondod neki,hogy ha baj van akkor hívjon fel.

Tegyük fel,hogy van egy hasonló korú fiad 16-17 éves őt oké,hogy elengeded a haverjaival ő hapsi és azért a mai világban a lányok jóval nagyon veszélyben lehetnek.

Elengedhetted volna. Még csak nem is vadidegen emberekkel megy, hanem az osztálytársaival, akiket gyaníthatóan Te is ismersz, vagy ha nem, el lehetett volna őket hívni vendégségbe, hogy megismerd őket. Ez az egyik. A másik, hogy már elmúlt 17 éves, több felelősségérzete van, mint mondjuk egy 13 éves kislánynak.

Ráadásul nyár van, nem kell időben lefeküdnie, mert hogy másnap suliba megy...ennyit igazán megengedhettél volna neki.

27N

Igen,szerintem nagyon szigorú voltál. 17 évesen már nem dedós,és csak 2 éjszaka..

Most csalódott és szörnyű érzés,mikor az összes barátodat elengedik és csak te maradsz ki a jóból,velem is ezt csinálták a szüleim, még akkor is próbálkoztak mikor már dolgoztam és magamnak fizettem mindent,csak épp otthon laktam... azért te remélem már belegondoltál meddig fogod eddig félteni,azzal,hogy betölti a 18at nem lesz a világon kevesebb veszélyforrás,és ez az 1 év nem oszt nem szoroz.Persze bezárhatod az aranykalitkába vég nélkül is,csak ennek az a hátulütöője,hogy akkor majd ha már nem parancsolhatsz neki robban a bomba és beleveti magát minden hülyeségbe