Hany eves kortol es mennyi zsebpenzt adtok adnatok a gyerekenek?

Én 18 éves vagyok, sosem kaptam zsebpénzt, annak ellenére, hogy mi is "megengedhetjük" magunknak, ha akarok valamit, akkor szólok és általában meg is kapom, ez 11 éves fiúnak nem lenne megfelelő, mert nem tudja még, hogy mi az amire tényleg szüksége van.

Ha zsebpénzt akartok adni, akkor szerintem, az a legjobb módja, hogy ha pl iskolában jól teljesít(5-ös dolgozat, felelet) akkor kap egy kis pénzt, ezzel ösztönözni lehet őt a tanulásra.

Szóval, ne szokja meg nagyon, hogy a "semmiért" kapja a pénzt.

13 éves lány vagyok. Eddig nem kaptam zsebpénzt és szerintem ezután sem fogok.

Ha iskolába megyek és tudom, hogy mennem kell a pékségbe, akkor apukámtól kérek pénzt. Mindig mondta, hogy szívesen ad ötszázat vagy akár ezret (tudja, hogy nem szívesen költekezek), de én mondtam neki, hogy 200 ft elég. 160 a kakaóscsiga, néha veszek rágót iskola után (a büfében 25 ft). Minden nap marad valamennyi. Születésnapomra, névnapomra, karácsonyra mindig kaptam a szüleimtől, nagyszüleimtől és kereszt-szüleimtől (2000-től 10000-ig, mikor mennyit). Most, ballagásra is fogok kapni egy nagyobb összeget. Ha a barátaimmal, barátnőimmel megyek valahova, mindig kapok valamennyit (általában 2000). Anyuék mindig tudják, hogy mikor és mire költök mennyit. Nem szeretem szórni a pénzt, általában kisebb összegeket költök el (ha a szüleim elküldenek a postára akkor is felajánlom az én pénzemet). Nagyobb összeget csak egyszer költöttem el, amikor tavaly vettem magamnak egy fényképezőgépet.

Szerintem ez így korrekt, nekem és a szüleimnek legalábbis megfelel.

Általános iskola alsó tagozatában anya adott néha erre-arra pénzt, de mindig édességre költöttem, gyorsan elszórtam, és egyszer anyánál nem volt kisebb pénz, így 9 éves létemre adott egy ezrest, az osztálytársnőim meg rávettek, hogy költsem el mindet, és az édesség nagy részét nekik adtam, nekem kb. semmim nem maradt. Persze kisebb balhé lett belőle, a pénzt a többieknek vissza kellett fizetnie nekünk. Innentől kezdve egy ideig anya nem szívesen bízott rám pénzt, ez érthető. Aztán 6.-os voltam, amikor bátyámnak havi 1000-ret, nekem havi 500-at kezdtek el adni a nagyszüleim, és ez az összeg most úgy néz ki, hogy bátyám már dolgozik, nem kap zsebpénzt, én pedig havi 2000-ret bankszámlára. Én pedig lelkiismeretesen mindig félreraktam mindent. Ha amúgy kellett valami, pl. nem tudott anya uzsit csinálni, vészhelyzet esetére mindig volt nálam ötszáz forint, de ehhez nem is mertem, nem is akartam hozzányúlni, mindenem megvolt. 13-14 éves voltam, amikortól már úgy néz ki a dolog, hogy ha kérek, kapok. A kiskori élmény annyira bennem maradt, hogy mai napig nagyon óvatosan, körültekintően bánok a pénzzel, talán túlzottan is, de félre tudtam tenni a havi pénzből közel 30.000 forintot, amiből tavaly az egyik számomra fontos táborra költöttem, amit anyu sajnos nem engedhetett meg magának. Idén most ennél valamivel kevesebbem van a számlán, mert nagymamám nem tudott mindig adni, viszont dolgoztam egy ideig korrepetitorként, amivel kerestem némi pénzt.

Ez az én történetem, kellett egy nagy adag mázli ahhoz, hogy tudjam, mennyit és mit is ér a pénz, de egy közeli ismerősöm adóssága is rátett egy lapáttal. Ezt nem kell utánozni, sőt, én is megfogadok innen majd jópár tanácsot, ha gyerekem lesz, csak elmeséltem a saját történetemet.

Én elég jó családból származom! Úgy konkrétan zsebpénzt sosem kaptam,de mindig elmentem boltba,moziba,suliba a pénzt és maradt és azt elraktam nem is kérték a szüleim. Sokszor

apum ad 10.000 ft-ot emrt elváltak,és,h legyen mindenem ha szükségem van rá. Én meg spórolok és már 150.000 ft a spórolt pénzem. Ehhez nem nagyon nyúlok,mert múlt hónapban kaptam bankkártyát és kezdtem el a zsebpénzes korszakot és minden héten 5000 forintot kapok tehát havi 20.000 forint a bankszámlámon,de pl: ebből adnak külön pénzt a telefonom feltöltésére mindig és a bérletemre is. És a havi 20.000 forintból kell viszont megoldanom a shoppingot, mozikat, plázást de szerencsére nagyjából sikerül :)