18 éves lányod hajnali 2kor jön haza és nem mondja meg hol volt. Mire gondolsz?

Arra hogy milyen rossz a kapcsolatunk..mert ha gondja van akkor is ha pedig jó napja volt vagy boldog akkor azt megosztaná velem.

Legalább is ez lenne a normális:-(

Most még ez nem akkora gond. De ha évek múlva is aggódni fogsz miatta, ő ezt érezni fogja, ez őt frusztrálni fogja és nyomásként éli meg, ami előbb-utóbb az öngyilkosságig is juttathatja.

Akárhol is lehetett, nem tudni, persze a szülő ösztönösen a legrosszabbra gondol. Én már 18 is elmúltam akkor, amikor idegbajosak voltak otthon, amiért időnként nem vagyok otthon, pedig legtöbbször gyülekezetbe mentem ilyenkor, normális közösségbe, ahol sem ivás, sem más nem volt. Persze, mint mindenben, ebben is lehet a rosszat látni, abból lett a szekta.

Vannak szülők, akiknek nem lehetne olyan helyet mondani, ahol nem aggódnának a gyerekükért, mert mindenből valami rosszat hoznának ki, így gyülekezetből a szektát, a rokonról is jönnének a feltételezések, hogy mit csinál, mibe viszi bele a gyereket, akárcsak a legjobb barát, stb.

Nekem pl. kedvem lenne néha este, éjszaka sétálni, ha úgy alakul. Néha táborokban ezt megtettem. Már jóval elmúltam 18, de itthon ezt nem tehetem meg, tehát nem lehetek szabad, csak hogy mások aggódását és hóbortjait tiszteletben tartsam. Minden embernek joga lenne a szabadsághoz, csak ezt sokan nagy ívben letojják. Pedig nagyon szar mindenféle határok között élni, csak azért, mert másoknak az felel meg a kényelmének. Remélem, mielőbb elkerülök itthonról és emberhez méltó életet élhetek végre, természetesen kábszer, diszkó, és alkohol nélkül.