Okozhatja a jegyeim romlását, hogyha nem érzem jól magam az iskolában?

Okozhatja hát.

Sokan egyből persze rávágják "há ez nem kedv kérdése!", pedig az. A tisztességes környezet nagyban hozzájárul a kedvező tanuláshoz. Az elfuserált osztálytársak és a gyengekezű tanárok már önmagukban gondot jelentenek, de így egyszerre már nem csoda a jegyek romlása.

Két dolgot tehetsz:

Rászoksz az anyag otthoni feldolgozására, hogy legalább a számonkéréseken tudj valamit mondani, ha már órán nincs tanítás csak nyüzsgés.

A kezedbe veszed a dolgokat és megkalapálod a hibás sejteket. Ha nem is egyedül, biztosan vannak mások is, akik osztják a véleményed.

Nem akarlak elkeseríteni, de valószínűleg egy ilyen helyen egy rendes érettségi többnyire ábránd marad. Sokan mennek oda világmegváló álmokkal, elképzelésekkel, de ebből vajmi kevés valósul meg. Többnyire olyanná válik, mint azok, akik őt lehúzták. Ez a beolvasztás.

De az se kizárt, hogy a ganyédombon rózsa nő és pont az fogja gyökeresen megváltoztatni a fennálló már-már balkáni állapotokat, akire a legkevésbé számít a nagyérdemű.

De mivel nem a Disney mesevilágban élünk, az előbbi következik be gyakrabban. Sőt az még nem is a legrosszabb alternatíva. A kiközösítés még a beolvasztásnál is rosszabb. Aki nem akar vagy nem tud beilleszkedni a mocsokba, az mehet a semmibe. Bizonyos szemszögből nézve ez nem is olyan elviselhetetlen.

Kedves előttem hozzászóló. Megnézném, hogy hogyan tanulnál egy szar környezetben. Depressziósan, szar tanárokkal igen csak lehetetlen.

Kedves kérdező! Okozhatja, de tanulni magadtól is tudsz, ha máshogy nem magántanárok segítségével pénzért. Vagy találj még 2-3 olyan barátnőt, akik osztják a véleményedet és üljetek össze közösen tanulni(nem traccspartyra.. tanulni :D)

Már ezzel javulni fognak a jegyeitek.

Velem is hasonló a helyzet (kiírtam már kérdésbe, átmásolom a dolgokat).

11.-es lány vagyok, vallásos suliba járok. Elsőben nem volt semmi probléma az ofőmmel. Tavaly, amikor az óráin a padtársam felé fordultam, szúrós szemmel rám nézett, vagy ha olyan napja volt, akkor még hozzá is fűzte, hogy 'fogd már be a pofádat'. Jogos, hogy fogjam be a számat, de a fiúkkal szimpatizál az osztályban. Ők óra közepén felállnak, körbe-körbe sétálnak a terembe, hangoskodnak, káromkodnak, egy sem órán nem csinálnak semmit, csak kártyáznak, röhögcsélnek (volt már, hogy 'ittasan' jöttek be suliba). Van pár ember az osztályban, aki az ofőm 'szeme és füle'. Leadják a drótot a tanárnak, és 'jutalmul' kiengedi szünetben cigizni őket.

Ezek verték ki a biztosítékot nálam. Már nem szólok neki semmit (tavaly voltak 'beszólásaim' neki), csak van úgy, hogy sírva megyek ki a teremből óra végén, mert ha rosszul mozdulok, én kapok (év elején azért kaptam osztályfőnökit, mert szünetben 'engedély nélkül' mentem mosdóba).

Pénteken ofőm óráján dolgozatot írt az osztály. Könyvem, füzetem, tolltartóm kint volt a padon. A lapom alatt volt egy lap, aminek az egyik oldala üres volt, a másik oldalára írva volt (utálok a padon írni, ezért alátettem a lapot). A tanári asztalnál ült a tanár, egyszer csak felállt, és elvette a dolgozatomat, és ráírta az egyest. Szünetben odamentem hozzá, hogy feleltessen le, mert nem puskáztam. Nem engedte. Mellékes, hogy az egyik spicli nem írt dolgozatot, hanem figyelt...