Miért néz le engem sok felnőtt, főleg itt, ezen az oldalon?
változatlanul azt mondom, pontosan ilyen kamasznak szeretném látni majd a saját gyerekeimet!
egy hihetetlenül okos és empatikus emberpalánta vagy, igenis állj ki bármely fórumon is, ha igazad van. persze, az ésszerűségnek is vannak határai, de azt ráérsz később megtapasztalni. Most abban a korban vagy, amikor az igazságérzet az egyik legfontosabb dolog a világon, később majd egyéb célok is lesznek, ráérsz akkor megalkudni magaddal.
Tisztelet pedig annak jár, aki kiérdemli. Mert én. pl. egy idős embernek azzal adom meg csupán a tiszteletet, hogy szóban illedelmes vagyok vele. Egyéb tulajdonságaiért, életútjáért, bármiért tisztelni csak akkor tudom, ha megismertem.
a kommentekben már nem olvastam el a rinyálásodat mer hülyeség.
ha még 10-20-30-40 éven keresztül szopod az élet apró, de idegesítő, idegtépő sz.rságait (jelenleg a legnagyobb problémád, hogy nem fér a fejedbe, hogy tiszteld az idősebbeket) szóval, ha te is annyit fogsz gürizni meg szívni mint ők, te is elfogod várni a tiszteletet......
Intelligens,tág látókörű "emberkének" tűnsz!Sajnos valóban sokszor követelik z idősebbek a tiszteletet.Ezt tapasztalatból tudom és veszem észre a tőlem idősebbektől.Nem egyszer volt,hogy pici gyerekkel(1-2 éves) az ölemben fellökött a néni vagy bácsi a buszon,hogy hamarabb oda érjen a székre .mert ez Neki a koránál fogva jár!Én úgy gondolom az ember minden embertársát valamilyen szinten tiszteli kortól ,nemtől,egzisztenciától függetlenül.Viszont magam sem vagyok híve annak,hogy kötelezően tisztelni KELL!!!! (sokszor már hajbókolni)valakit mert idősebb,gazdagabb,szebb,okosabb.14 éves a nagyobbik lányom,most kamaszodik és bizony néha rá is rájön a "hülyeség".Bevallom Neked sokszor nagyon rosszul esik,hogy flegmább vagy hisztisebb.Ilyenkor van szükségem önvizsgálatra és jó memóriára :).Tudod ilyenkor el kell ismerjem én is voltam kamasz és flegma és hisztis ,talán még szemtelen is.ettől függetlenül szerettem a szüleimet és tiszteltem Őket,csak harcoltam mindennel és mindenkivel,de legfőképp magammal.A változásokkal a testemen a lelkemben és a környezetemben.Most ezt éli meg a lányom és Te is ami nem könnyű.Egy vigasztaljon ,túl lehet élni!Szerintem próbálj meg leülni anyukáddal beszélni,mond el Neki az érzéseid.Hátha eszébe jut,hogy Ő is volt fiatal :)
36 éves 2 gyerekes anyuka
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!