Mit tegyek ebben az esetben? Nagyon félek.

Nehéz lehet most neked, de nyitnod kell az új felé. Szomszédokban nincs veled egykorú gyerek? Velük összejárhatnál, segítenének a nyelvben. Legyél kedves velük, és érdeklődő, akkor be fognak fogadni.

Esetleg kereshetnél a neten olyan fórumokat, ahol németországban élő magyarok beszélgetnek, ott is érdeklődhetnél, hogy kinek-hogy sikerült beilleszkednie.

Sokan költöznek külföldről Németországba, az ottani gyerekek, fiatalok már megszokták, hogy jár az osztályukba egy-két ember, aki az elején nem beszéli olyan jól a nyelvet. De később belejönnek, mint ahogy te is simán belejössz majd. Az egy dolog, hogy itthon jártál heti négyszer egy-két órára - ha kikerülsz egy olyan helyre, ahol csak német beszédet hallasz, német feliratokat látsz magad körül, sokkal könnyebben, gyorsabban tanulsz, sok dolgot úgy, hogy észre sem veszed!

15 évesek már nem fognak cikizni az akcentusod miatt, hidd el. Oké, lehet hogy páran az elején, de azokat le kell sz@rni. Meglátod, pár hét után már sokkal magabiztosabb leszel a nyelvtudásodban, megnő az önbizalmad, mersz ismerkedni. Biztos az osztályodban, suliban is lesznek, akik odamennek hozzád és segítenek beilleszkedni.

Legyél bátor, és ha az első napok nehezek is lesznek, kitartás!!!

Tavaly mi is majdnem elköltöztünk,csak mi Angliába mentünk volna,de végül [szerencsére] nem.:D

Én is féltem,mert még az alapfokú angolom sem volt meg akkor.

Kaptam pár tanácsot,írok egyet-kettőt:D

Menj plázákba,bevásárló központokba, próbálj ott ismerkedni, suliban is bátran menj oda a többiekhez,biztos lesz aki segít.:D A lényeg,hogy ne legyél visszahúzódó,mert magányos leszel!

Csak bátran!:D

Melyik városba költöztetek? (Azért kérdezem, mert nekem a 17 éves unokatesóm (lány) Németországban lakik)

Válasz a kérdésre:

Ne félj. Majd idővel beilleszkedsz. Most, míg szünet van, járj el minél többet otthonról, tanuld a nyelvet! :)

Kamaszokkal nem tudom mi a helyzet, de barátnőmék kisiskolás gyerekekkel mentek ki úgy Angliába, hogy a gyerekek szinte semmit nem tudtak angolul. Az első naptól kezdve segítséget kaptak az iskolában a tanároktól és az osztálytársaktól, pár hét után teljesen beilleszkedtek, most már (1 tanév után!) semmi kommunikációs problémájuk nincs. Nem mondom hogy minden simán ment, mert volt hogy az egyik elsírta magát az órán hogy nem ért semmit, de mindent megoldanak.

"ha a tanár kihív felelni ,és én meg mondjuk nem értem amit mond, akkor mindenki rajtam fog röhögni.."

Ilyen kétlem hogy előfordulna, a lányomékhoz is jött kislány az osztályba aki akkor még nem tudott magyarul. A tanár megkért mindenkit hogy segítsék őt, lettek barátai és most már az osztályközösség része, ugyanúgy hívják zsúrokra, stb.

Tudok még a baráti, ismerősi körből ugyanilyen történeteket (nem csak az ismerős barátja keresztanyjának a szomszédjával történteket hanem akiket személyesen ismerek), mert elég sokan mennek ki külföldre. A baráti köröm gyerekei a 0-10 éves korosztály, szóval nem tudom hogy a 15 éveseknél mi a helyzet, de nem hiszem hogy cikiznék vagy kinevetnék őket.

A nyelv is menni fog.