Mit tehetek, ha úgy érzem, ki kellene vennem a gyerekem a világból, mert mindenki gonosz, aki körülveszi? Iszonyatos látni, hogy csalódik a sok gátlástalan "barátjába", és kihasználják? Visszaélnek a ragaszkodásával és a jóindulatával. Mit tegyek?
Az én lányomat is féltem. Sok "barátnője" nagyon csúnyán kihasználta, ő pedig csak túl későn vette észre. Most volt egy táborban, kicsit megkomolyodott, az ottani társaság jót tett neki. Esetleg javaslok Nektek is valami nyári tábort, szakkört, ahol hasonló gyerekek vannak.
Egy 13 éves lány anyukája
Igen, ebben igazatok van, csak sajnálom, és úgy beleszólnék, amit nyilván nem tehetek, mert őt járatom le.. hiszen már nagy, de szivem szerint néhány szemtelen kölyköt leteremtenék. A tehetetlenség a legrosszabb.
Tudom, hogy neki kell megtapasztalnia, és abból fog tanulni, mégis mint szülőt, nagyon felzaklat.
Olyan gonoszak a gyerekek és a fiatalok is... akkor mit mondhatunk a felnőttekről? Hiszen elvileg még nekik problémáik sincsennek, csak max. tanulni kell.
Elszigetelni sem lehet, mert magányos lesz, de inkább legyen magányos, mint olyanokkal, akik kihasználják, rosszra befolyásolják.
nehéz ügy ez
az emberek és a külvilág nem gonosz és rossz, ezt csak te látod így
nem tudom mi juttatott el idáig
de menj el pszichológushoz mielőbb
Nézd, a világ nem olyan gonosz és gátlástalan hely, amilyennek te hiszed a félelmeid miatt. Igen, vannak rossz emberek, történnek rossz dolgok és nem lehet állandóan rózsaszín ködben élni, de ez együtt jár a boldogsággal - tudod, valami valamiért.
Ne neveld őt arra, hogy a külvilág gonosz, mert ebből alakulnak ki később a szociopata jellemvonások. Arra tanítsd meg, hogy tegyen különbséget a jó és rossz, értékes és értéktelen között. Mondd el neki, hogy csalódni és sírni is fog, de mindemellett csodálatos dolgokra is rábukkan majd az életben, ezért nem szabad az első nehézségek után leírnia az egész világot.
Figyelmeztesd, hogy próbáljon józan szemmel figyelni rá, hogy kik szeretik igazán és kik akarják csak kihasználni, hogy ha fáj, akkor is nézzen szembe a problémákkal és vállalja fel magát.
Ez a titok. Nem "kivenni" kell a világból, nem azzal riogatni, hogy valami szörnyű helyen él, ami tele van borzalommal, álszentséggel és földi gyalázattal, hanem úgy nevelni, hogy ne veszítse el a jóindulatát és ragaszkodását néhány csalódás miatt.
Kedves válaszló !
Véletlenül sem nevelem arra,hogy a külvilág rossz és gonosz, hanem ezt tapasztalják, mint ahogyan mi is ( te is ), hiszen elég csak bekapcsolni a tévét. De nem is a hírek , hanem a személyes tapasztalatai azok, melyekből érzékeli, igenis általában gonoszok és önzőek az emberek.
El lehet ezt természetesen fogadni, azonban nehéz vele együttélni. Még nekem is nehéz, nemhogy nekik.
Abban valóban igazad lehet, hogy a realitás ellenére is POZITIVAN kell tekinteni az emberekre, és mindenkiben megtalálni a jót.
Én viszont annyira "lelkis"vagyok, hogy talán jobban a szivemre veszem a csalódásaikat, mint Ők. ( két kisfiam van, az egyik 16 lesz, a másik 11 ).
Élvezettel olvastam a válaszod, bizonyára inteligens vagy, és rendkívül pozitiv.
16 évesen elég nagy??? hogy eldöntse mi a jó és rossz??
ugyan dehogy.
még a felnőttek sem képesek sok esetben eldönteni, hogy mi jó és rossz..
Ő még most tapasztal, lát újabbnál újabb dolgokat..
Konkrét példák?
Ő egy ragaszkodó fiú, keresi a barátságot, és mások ezzel visszaélnek, mert sokkal érzelemszegényebb, vadabb személyiségek tőle.
Hogyan használják ki?
Mindenhogy.
A pénzét elszedik, ő odaadja, ha ló nincs jó szamár is... stb..
sorolhatnám.
szóval szerintem maximális segítséget kap tőlem, de sokszor csakis a saját hibájából képes tanulni, és abból is sokára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!