Szerintetek miért érzem így?

Hát nem tudom.

Figyelj én is elég komoly vagyok,de nem konzervatív.

Az,hogy szánalmasnak tartasz valamit az olyan lenézően hatott most így rám.

Talán nem vagy elég életvidám,inkább (mint ahogy az első válaszoló írta) nagyra tartod magad.

Szerinted,miért szakadt meg azokkal a kapcsolatod akikkel nagyon jóba voltál?Gondold végig magadban,rá kell jönnöd.

Átérzem a problémádat, én is voltam így pár évvel ezelőtt. Egyszerűen annyi volt az ok, hogy rossz közösségben voltam. Én egy kedves, humoros srác vagyok és mindig segítek, szinte bármiben. Épp emiatt engem sokszor kihasználtak különféle dolgokkal. Aztán pár hónap alatt a szűk baráti köröm, akiket a legjobb barátaimnak hittem, úgymond mind elhagytak engem. Mondvacsinált veszekedések voltak, s egyikük a másikuk után ment el mellőlem. Egy darabig úgy tűnt, hogy ők együtt megmaradnak, de rövidesen mindenki másfelé ment. Később aztán egy keresztény közösségben megtaláltam az igazi barátaimat.

Neked csak azt tudom javasolni, hogy tűrd el ezt, az élet majd változtat (vagy téged, vagy a barátaidat), s akkor minden könnyebb lesz, vagy esetleg keress másik baráti kört, de ezt nem akarom tanácsolni, mert az talán még nehezebb lenne. Na azért remélem kihámozható volt a lényeg.