Ma jött hozzánk először kamasz fiam 15 éves barátnője, a fiam azt mondta neki úgy készüljön, hogy itt is alszik majd, ezt viszont mi szülők nagyon korainak tartjuk még. Hogy lehet ezt úgy megmondani a kislánynak, hogy ne legyen sértő?

Hetes vagyok. Nagyon egyetértek a nyolcassal és a kilencessel.

Igen, nem nevelnek! Csak nem tudom, miért nem. Mert ahhoz energia kell, fárasztó és lusták? Vagy gerinc is kell hozzá, és az sincs?

Miért félnek a gyerekeiktől?

Pont ezzel veszítik el a gyerekeik szeretetét, mert egy idő után pont ezek a gyerekek nem nézik a szülőt sz@rba se, lenézik.

Kérdező, amúgy agyf@szt kapok tőled, mi az, hogy ne legyen sértő?

Ismered a sértés fogalmát? Ha az anyját szidod, na, az sértő. Vagy ha a kinézetére teszel megjegyzést, az is az.

De ha ismerteted a ház szabályait, hogy hozzátok 15 éves lánykák nem jöhetnek aludni, főleg nem úgy, hogy nem ti, a ház tulajdonosai hívtátok meg őket, az nem sértés, hanem egyszerű tényközlés. Veheti házirendnek is, vagy aminek akarja.

Nem is értem. Miért a kislanynak kellene megmondanotok?

A fiad találta ki, nem ő.

A saját gyereküktől rettegők pontoznak le engem? (7-es, 11-es és 14-es vagyok).

Mert ha igen, az nagyon szánalmas.

Ha meg nem ők, akkor szeretném tudni, hogy mi a gond a hozzászólásaimmal.

De ne az legyen az indok, hogy szegény fiú megharagszik, meg elég felnőtt már mind a 15 évével! Mert erre a baromságra válaszolni se fogok.

Ez nem újkeletű, én anyám is ilyen szerencsétlen volt, amikor öcsémet kellett volna helyrerakni, pedig én 91-es vagyok.

Volt egy nője gimiben, folyton hozzánk járt hajat mosni, és nem értettem, anyám miért nem üvölti le a fejét, engem piti dolgokért is baxogatott folyton, vele meg ott kushadt, hogy jajj. Végül én mondtam, hogy dugasd már magad otthon, mert egy másfél szobás lakásunk volt, és nélküle is kényelmetlen, hiányzik oda, mint egy hátbaverés.

Ha a fiam ezzel állítana haza, már az ajtóban kiraknám mindkettőt.