Aggódom, mi a megoldás?
A lányom aki lassan 18 éves hozzámkerült, az apjával összevesztek. Nagyon örülök, hogy nálam van végre, őt vártam, a szívem a lelkemmel.
Nálam minden kémyelme megvan, szép szobája van, kényelmes szép ággyal, sminkasztal, lámpás sminktükör stb.
De nem elégedett semmivel, folyton rosszkedvű, mert hogy nem olyan az anyagi helyzetem mint az apjáé.
Valóban nem állok jól most, de neki mindene megvan, teli a hűtő, jó minőségű finom kajákkal, édesség is amennyit akar.
Cuccokra most nem telik, de rengeteg cuccot vettünk neki pár hónapja. A nyáron volt diákmunkán mert a suli szervezte neki itt külföldön, ahol lakunk, es minden osztalytarsanak.
3 hét után kapott 700 eurót. Azt szinte mind elköltötte hulyeségekre, kértem vegyen magának cipőt belőle, zoknikat ilyesmit, azt mondta az a szüleinek a dolga. Ezzel egyetértek, de most nincs miből. Az apját nem érdekli.
A lényeg hogy mi a baj ?
Az hogy folyton rosszkedvű, elégedetlen, dühös, ajtókat csapkod, es aggódom, hogy hogy fog ez végződni? A mi kettőnk kapcsolata, meg az egész sorsa ha ilyen dühös, nem szívesen van itthon, gyűlöl mert nem tudom most ömleszteni a pénzt rá.
Mindig várom finomabbnál finomabb ételekkel, de mindnere a száját húzza, hogy pont nem azt kívánta, ha főzök amit kíván, akkor már éppen evett máshol.
Ha kedvesen, mosolyogva várom, valósággal dühíti a mosolyom, így már nem várom nyílt örömmel, nem mutatom ki.
Megkért egy helyiségben ne tartózkodjunk.
Én nem haragszom rá, csak aggódom érte, hogy mi lesz így vele, merre halad ennyire félbolondan?
A suliban rendben van a tanulás.
Azt látom, hogy annyira emészti ez a helyzet es nem tudok rajta segíteni.
Itthon meg van kímélve, nem kell rátegye a kezét semmire.
Pszichológushoz nem akar menni.
Hogyan tudnám felvidítani, hogy értékelje, lássa, hogy mekkora öröm, hogy együtt lehetünk?
válasza:A megoldás a gyereknevelés. Minden bántás és kritizálás nélkül, komolyan gondolom.
Az nem jó, hogy Te úgy keringsz körülötte, mint egy fékevesztett kisbolygó egy Nap körül! Ezzel csak rontasz a helyzeten!
Amit írsz, az alapján nincsenek nálatok szabályok. Ezt a stabilitást hiányolja a lányod szerintem. Hát legyenek! Ráöntheted te a világ összes pénzét, ha nincs következetesség. Marad dühös és boldogtalan, amíg nem érzi az érzelmi stabilitást. Egy stabil, megbízható felnőttre vágyik, aki segít neki túlélni ezt az időszakot. Szerintem kérd szakember segítségét, ha nem tudod, hogyan kezdj ebbe bele. Sok szerencsét kívánok! Remélem jól alakul majd.
válasza: válasza:Úgy értem, hogy legyen pár alapszabály. Például este hétkor közös vacsora. Az, amit főztél. Pont. Ha nem tetszik neki, vagy elkésik, csinálhat magának szendvicset. Ne keringj körülötte! Maradhatsz te attól kedves ugyanúgy, de legyen rendszer az életetekben. Amitől nem térsz el. Amitől érzékeli, hogy biztonságban van.
Az sem jó, hogy nincs feladata! Így céltalannak és haszontalannak érezheti magát. Másrészt Te sem vagy cseléd, hogy egy közel nagykorú gyerek helyett mindent megcsinálj. Legyen felelős a saját holmijaiért, szobájáért első körben, aztán szépen vond bele mindenbe.
Nem lesz ez egyáltalán könnyű, de ha jó viszonyt szeretnél, a következetesség meghálálja magát, ez biztos.
válasza: válasza: válasza: válasza:Lehet hogy már késő, mert fékeveszett őrültként viselkedik itthon, ha felidegeskedik, ok nélkül, kimegy a konyhába es az ételeket kezdi kiönteni, kárt csinálni.
Valamelyik reggel arra ébredtem, hogy a konyhába kimegyek es a konyhába a kagylón és kagylóban csokidarabok széttörve, a kávéporom kiszórva, rászórva mandula, az egészre vizet öntött, mert a kávéporból fekete tócsa lett, a csokidarabokra öntött ketchupot az már menthetetlen volt így a csoki, próbáltam lemosni de ecetszagú maradt a ketchuptól, es nyomkodott rá szószokat is es minden közepébe hajcsattokat hajigált!
Egyedül kínlódok h mindent megadjak neki es ez a hála!
Azt mondta, hogy azert tette, hogy lássam milyen érzés, amikor kávét akarok inni es nincs, mert ő tegnap mandulás csokit akart es en sima csokit vettem, es ő mandulásat kívánt.
Hozzáteszem azelőttvaló nap kérdeztem tőle, mem kell mandulás csoki, de azt mondta nem!
Mondtam milyen kell?
Azt mondta semmilyen.
Erre vettem 2 táblát amilyet ő is tudom hogy szeret mert sokszor megette, es azert lett ideges mert azt hitte neki vettem, es akkor mandulásat kellett volna!
Nagyon ideges lettem, leszidtam, mondtam mától amit talál a konyhában nem neki van véve, hanem az enyem és ő is ehet belőle!
Ezentúl vegyen csokit a zsebpénzéből.
Azt mondta h nem vagyok anya gy budos k..va vagyok es legközelebb ha felidegesítem széttöri a lakást!
Távolságtartó voltam vele egy pár napig, gondoltam magába száll, de ma megint összekaptunk, mert lóg a suliból es erre az asztalról ledobta a földre szétdobigálta a mogyorót, mandulát ès a diót es a fürdőszobai kagylóba öntötte 2 körömlakkomat. Mire észrevettem már rászáradt a kagylóra, de szerencsére leszedtem valahogy. Ami beömlött a lefolyóba azt nem tudom kiszedni, de nem dugaszolta el a kagylót!
Mikor ezt tette nem vltam itthon, mikor hazajöttem ezt találtam, ő nem volt itthon, átment egy barátnőjéhez.
Arra is gondolok persze, hogy nem e szed valamit, de gyerekkorában is volt hiszti és őrjöngése abnormálisan sok, de ez már nagyon súlyos ami lefolyik!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!