Hogyan fogadjátok el, hogy szőrösödik a gyereketek? Most a gátlásos gyerekekre gondolok. És ők hogyan fogadják el főleg a szülők előtt? Fel merik vállalni?

Nem kell feldolgoznom, hiszen teelrmészetes. Az ő teste, az ő lelke, sokat szoktunk beszélgetni arról, hogy ez természetes és pici kora óta látja, hogy én pl. gyantázom a lábam, vagy hogy én gyantázom az apja vállát, mert őt pl. az zavarta mindig is. Szóval nálunk a szőr nem tabu, van. Ha zavarja, tudja, hogy van rá megoldás, szól és teszünk ellene. Már kiskamasz, mostmár nem is próbálnám lebeszélni róla, ha az ő lelkének ez kell.

Egyébként ahova járok gyanta szalonba, ott rendszeresen vannak anya-lánya párosok szintén kiskamasszal. Nekem mindig szívet melengető példa. Nekem titkolnom kellett anno gyerekként, hogy mondjuk borotválom a lábam, nem tanította meg senki mit hogy csináljak, mindig csak legyintettek, hogy jól van az úgy. Én nem akarom ezt így.