Mit kéne tenni?
Sziasztok, a lányom (14) nagyon rosszul viseli azt a tényt, hogy őt örökbefogadtuk.
Kiskora óta tudja, hogy nem a saját gyermekünk de, most az elmúlt kb. 1 évben látványosan utál minket. Tudom, tudom kamaszkor meg minden de, ő azt hajtogatja, hogy mi nem is szeretjük és az igazi szülei biztos jobbak lennének. Ez engem nagyon bánt mert, én úgy érzem mindent megadtunk neki.
Próbáltuk már szép szóval és kicsit erényesebben is elmagyarázni, hogy nem találkozhat a vérszerinti szüleivel és örülnie kéne, hogy szerető családba került.
De mostmár szinte mindennapos a hiszti...
Teljesen el vagyok keseredve, hogy ezt teszi velünk...
Már pszichológus bevonásán is gondolkodtunk.
De azt gondoltam előbb megkérdezlek titeket is.
Szóval ti mit tennétek?
Sajnos egy régi telefonszámon, a nevén és a facebookján kívül semmi sincs meg róla.
A gyámügy se akar segíteni, pedig ez lenne a munkájuk.
"Amikor 9-11 éves volt akkor nagyon érdekelte ki az igazi édesanyja. Akkor felkerestük őt"
Vagyis személyesen találkoztatok a vér szerinti anyjával? Akkor miért írásban üzent a lányának (lányotoknak)?
Ja értem.
Az lett volna jó, ha akkor a lányotok fogalmazott volna meg egy üzenetet és olvasta volna rá a választ. Akkor is, ha elszomorodott volna tőle.
Kerdezo
Nem neked, nektek kell megprobalni az anyával felvenni a kapcsolatot. A gyereknek kell megprobalnia, méghozzá a hivatalos úton. Tehát kézen fogod a gyereket és elkíséred a gyamhivatalba meginditani a hivatalos kapcsolatfelveteli eljárást. Ennek a vége kétféle lehet: A, a szülők engedélyezik az adataik kiadását vagy B, nem engedélyezik. Erről a gyerek kap értesítést, ergo ott lesz előtte feketén fehéren, ha nem akarják megismerni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!