Kamasz lanyom evekig konyorgott testverert. Nem akartunk a ferjemmel. Most ugy alakult 42 vagyok a lanyom :14. Kiborult. Most hallani se akar testverrol! Mit tegyek?

Ismerősnél hasonló volt, a nagyobbik elment kollégiumba, majd egyetemre, évente háromszor hazalátogat a kötelező körökre és ennyi. Nulla kapcsolata van a húgával, azt se tudja mikor van a születésnapja pontosan.

Teljesen jogos hogy nem örül egy kb állandóan síró kisbabának, mikor abban a korban van, hogy tanulnia kéne a felvételire.

Meg tudjuk mind mi lesz ebből. Ahogy anyuka egyre terhesebb, egyre több mindent akaszt majd a lány nyakába.

Azt csak a lányod tudja elmondani, miért borult ki. Valószínűleg attól fél, hogy ingyen bébicsősz lesz és nem jut rá majd annyi időtök.

Hogy szeretni fogja-e, nem lehet megmondani. Nálunk is nagy a korkülönbség testvéremmel, nem is igazán a nővére voltam, hanem a második anyja, mindig le volt nekem passzolva. Ettől független nagyon jó a kapcsolatunk, szerintem nem lennénk ilyen szoros viszonyban, ha nem lenne köztünk a 10+ év. De ellenpélda is van, egy nagyon jó barátnőm szintén bébiszitternek volt rendelve a két testvére mellett, sőt, tőle volt, hogy elvárták, hogy bizonyos dolgokat finanszírozzon a testvéreinek diákmelós pénzből. Nagyon rideg a kapcsolata testvéreivel, kötelező családi eseményeken kívül nem is beszélnek egymással.

Szóval egyelőre nem tudni, milyen testvérek lesznek. Nagyon sok fog azon múlni, ti milyen szülők lesztek, nem lesz-e ráterhelve a kistestvér, érez-e kivételezést stb. Akárhogy alakul, ezt visszacsinálni már nyilván nem lehet, bele kell törődnie, de beszélgess vele sokat és oszlasd el a félelmeit!

Mert érzi azt, hogy amit ő egy testvértől várt: közös programok, ugratás, hancúrozás, játék nem teljesült.

Csak az számít, hogy ti újra éljétek a kedves babakort, miközben neki a kamasznak is éppen annyi elintézni valója van a szülőkkel, mint egy babának pl. önállósodás, elismerés szerzése, leválás, felelősség átvétele stb.

Mondjuk, ha azt nézem, hogy nekem állandóan pesztrálni kellett a tesót, hát, megértem, hogy rhadtul nem szeretné.

Én is utáltam, amiért nem volt életem, mert a kedves anyámék állandóan lepasszolták az Ő gyereküket, aki persze, ha valami szrt csinált, rögtön engem toltak le.

A kapcsolatunk: semmilyen. Nem érdekel, mi van vele, egy nyűg volt amíg otthon éltem, semmi több.

Talán ha a szüleim nem engem használnak ingyen bébicsősznek, szeretném őt, így nem.