Terhes lettem, hogy mondjam meg itthon, ha ez a családban érzékenyebb téma?
Tudom, hogy az abortusz alapból is az, de mikor anya hozzáment a mostohaapámhoz, utána évekig próbálkoztak, hogy legyen közös gyerekük, voltak is kezeléseken, meg minden. Nem jött össze végül. Nem azt mondom, hogy belerokkantak, mert itt vagyok én, nagyon szeretnek, a férje is, de tudom, hogy anyukám akkor nagyon vágyott még egy gyerekre.
17 vagyok, így muszáj tudnia legalább anyának.
Tudja hogy a barátommal élünk nemi életet, fogamzásgátlót is szedek már egy ideje.
Legyen itt a barátom is? Vagy inkább csak kettesben legyünk, ha elmondom? Személyesen mondjam el?
Én magamból indulok ki, nem kamaszok még a lányaim, de idővel azok lesznek. Ha esetleg bármelyikükkel is ilyen történne, mindenképpen szeretném, ha személyesen mondaná el, és kettesben. Akkor nyugodtan tudnánk átbeszélni mindent, ami szükséges.
Szerintem anyukádnak ebben az esetben nem egyből a saját "vesztesége", vagy hogy is mondjam, hiánya jutna eszébe, hogy ugye régebben akart volna még gyereket, de nem jött össze. Azt gondolom, hogy ilyenkor ez még csak eszébe sem jutna, miattad aggódna első sorban, hiszen te már egy létező gyereke vagy. Nem beszélve arról, hogy bár nem tudom, mikor voltak a férjével a próbálkozásaik, de lehet azóta már feldolgozta és el is fogadta a helyzetet.
Az egy dolog,hogy anyukád akart gyereket, de azt biztos nem akarja,hogy 17 éves lánya gyereket szüljön.
Én mindenben támogatnám a lányom, bárhogy dönt, de őszintén, szerintem az abortuszt kellene választania.
KEttesben, vagy négyesben - mindegy, de készülj fel, hogy nagyon nem lesz boldog, és nem a saját vesztesége, hanem a ti felelőtlenségetek miatt.
Tudom, hogy szedsz gyógyszert!, de nem szedted rendesen, különben nem lennél terhes.
Egy szülőnek pontosan ez fog eszébe jutni, nem az, hogy "szedem a gyógyszert". Ha szednéd, nem várnál gyereket.
Kitartás, vszeg lesz vita, esetleg kiabálás, amit kibírsz (hisz valahol jogos), aztán úgyis megbeszélitek higgadtan.
34 vagyok, tizenegy éve élek nemi életet, sohasem történt baki, mert védekezünk. Normálisan.
Még a covidmizéria előtt próbálkoztak babával, azóta inkább elfogadták. Szóval azért nem annyira friss ez a kudarc, de mégis fájó pont, már csak azért is, mert anyukám elég ambíciózus nő és mindent rosszul visel, ami nem sikerül neki.
Rendesen szedtem a fogamzásgátlót. Ne állítsunk már ilyet, hogy biztosan én hibáztam, látatlanban...
Nem fogom megtartani, nekem ez így nagyon korai lenne, bármennyire is szeretem a barátomat.
Tudom. De még van rá esély, hogy majd idővel benőjön a fejed lágya és értelmes, felelősen gondolkodó felnőtt váljon belőled - és akkor majd leeshet a tantusz.
Persze ez egyáltalán nem biztos, hogy így lesz. Van, akinek az agya 17 évesen megáll a fejlődésben és leél úgy egy életet.
8
Kérlek, ne told ezt az abortusz ellenes dumát. Gyerekek milliói éheznek most is, de titeket mégis csak addig érdekel egy gyerek élete, míg a méhben van, s egyedül életben maradni se tud. Hogy az után mi lesz, rendelleneségekkel születik, rossz családban nő fel, nélkülöznie kell, vagy a rendszerben kallódik egész életében már nem számít?
Kérdező, szerintem első körben kettesben beszéld meg vele. Aztán majd meglátjátok, hogy mi lesz. Mivel te se akarod megtartani, feltételezhetően a barátod se, az anyád meg majd főleg nem, ez viszonylag rövid történet lesz. Sok utánnajárással meg kellemetlenséggel, de a végére értek majd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!