13 évesen depressziós?
13 éves a lányom, mi alapjában véve vidám család vagyunk, sokat beszélgetünk, nevetünk. Pár hónapja a lányom teljesen megváltozott. Egész nap a szobájában van, alig mozdul ki, ha benyitok hozzá gyakran ki vannak sírva a szemei. Kérdezem tőle mi a baj, általában az a válasz hogy gyűlöli magát,csúnyának tartja magát, hogy neki nincsenek barátai. Ami nem igaz, csak úgy nézem mostanában mindenkit ignorál.Azt mondja a sírás folyton elkapja csak úgy, van hogy pl zuhanyzás közben. Volt már sokszor hogy faggattam, kismama vagyok, volt, hogy már kiakadtam és vitáztam vele emiatt. Ha mondom neki keressen hobbit vagy amivel lefoglalja magát akkor az a válasz hogy őt semmi nem érdekli.
Kikészülök tőle. Annyira aggódom hogy napi szinten sírok miatta én is.
Azt mondta hiába vinném pszichológushoz annak se mondaná el, hogy mi baja.
2-es vagyok.
Az irasodbol azlatszik, te sem foglalkozol vele. " keressen hobbit". Ezt igy mondod neki ? Milyen lehetoseget adtal neki erre ? Elmentetek egyutt proba orakra ? Elvitted kajakmeccset, lovaglast, kardozast, akarmit nezni ?
Nekem uj ertelmet adott az eletemnek a tobb honapi korhaz utan, hogy vettem egy kutyat. 15 evesen a zsebpenzembol, eladtam a famerjaimat.
Innentol kezdve kutyaiskola, uj tarsasag, kutyakiallitas, lett ertelme az eletemnek.
Valamit talaljatok ki egyutt, segits neki ! Ne hagy, hogy bezarkozzon egesz delutan a szobajaba, iskola utan lehet menni fagyizni, beszelgetni, plazazni, akarmi.
(hogy terhes vagy az meg ratesz, gondolom uj apatol Addig csinalj valamit mig meg nem szuletik a kicsi mert akkor meg ennyi idod sem lesz ra )
Hát igen, csak mellékesen van megemlítve, hogy anyuka kismama, vagyis a 13 éves lány kapni fog egy újszülött kistestvért. És valószínűleg igaza van 4-esnek, hogy ez új apától lesz vagyis válás után vagyunk, nevelőapa került képbe stb. stb.
Mondjuk ezek önmagában eléggé felforgatják a gyerek érzelmeit. Ezt nem lehet lerendezni azzal, hogy "vidám család vagyunk".
Csodálom, hogy eszedbe sem jutottak ezek az okok.
Egyszerűen ezzel a gyűlölöm magam dologgal nem tudok mit kezdeni, főleg hogy minket még úgy neveltek, hogy jódolgodban már nem tudod mi bajod, gyere adok házi munkát majd mindjárt nem lesz semmi bajod.
Azelőtt így viselkedtem volna én kaptam volna két taslit.
Próbálok vele türelmes lenni...de úgy érzem van egy határ amin túl már tényleg vagy szakember segítsége kell. Nem tudom meddig normális a kamaszoknál ez az állapot, azelőtt ilyesmiről nem is hallottam. Gyűlölöm magam, csúnya vagyok stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!