Mit tennél, ha a 17 éves lányodról kiderülne, hogy terhes és ő mindenképp meg akarná tartani?

Amugy szerintem eleg lenne megmutatni egy videot a szulesrol, ahol premier planban latni mindent. Garantaltan elmegy a kedve az egesztol.

Erdekes, hogy a "nema sikoly" c. valamit esz nelkul lejatszak a tiniknek, kozben a szulesrol, a terhesseg/szules alatt fellepo komplikaciokrol es az esetleges maradando egeszsegugyi karosodasokrol egy arva szo sem esik. Ahogy a szules utani depressziorol sem. Meg ugy semmirol. Csak a habcsokos rozsaszin cukormazat nyomjak.

41!

Ez tökéletesen így van!

Valamint, ami nagyon fontos,az az,hogy mostanában nagyon sok a beteg,problémás baba!

Arra is kell gondolni, tervezni! Hogy mi van akkor,ha csak drága,speciális tápot ehet, ha állandóan kórházba kell vele lenni,ha az ország másik végébe kell hordani orvoshoz...akkor mi van? Fel tudja adni az életét egy beteg gyerekért?

Mert nem minden látszik ám az ultrahangon!

Az én lányom 3 hetesen lett súlyos májbeteg. Onnantól 3 éves (!) koráig csak a kórházakat jártuk! A házasságunk majdnem ráment,pedig 30 felettiek voltunk,és hosszú évek óta voltunk együtt már akkor is!

Egy diagnózis nem lett a 6 év alatt eddig...

Ott van a millió fejlesztésre szoruló baba,ide hordani,oda hordani...nem egyszerű! Még felnőtteknek sem,nemhogy egy 17 éves gyereknek!

Szóval én igen is felvilágosítanám a negatív,nehéz oldaláról is a gyereknevelésnek.

Adott egy 17 éves fiatal középiskolás lány, akinek alig van tapasztalata az életből, máris az életét meghatározó döntést kell meghoznia időn belül. A párja valószínűleg szintúgy korabeli. A helyzet bonyolódna, ha egy futókalandból jött volna össze a baba.

Szülői támogatás nélkül a gyermeket nem tudná felnevelni. A többi tizenéves míg szórakozik, esetleg továbbtanulásra koncentrál, addig neki olyan munkák várnak, amiket egy érett, felnőtt nő végez el, miután van saját megélhetése, tartós párkapcsolata, biztos anyagi háttérrel.

Nekem van egy nyolcéves lányom, ha elég idős lesz, biztos beszélni fogok vele arról, hogy felelősséget kell vállalnia, és akkor vállaljon gyereket, ha meg lesz a stabil anyagi- és a párkapcsolati helyzete. Ha ez megtörtént és meg is értette, akkor valószínű nem történik meg ez vele.

Huh, na jó, akkor menjünk vissza az elejére.

Valakinek még megvan az eredeti kérdés? Mert az kész tényekkel fogad. A gyereked döntöt a teste, a további élete felett. Neked/nekünk már itt nem az a feladatunk, hogy késői felvilágosító órát tartunk, vagy pont most kampányoljunk az abortusz mellett. Meg akarja tartani. Ezzel kell kezdened/kezdenünk valamit. Ez az alap kérdés.

Az is egy megoldás, ami a szurikátáknál működik, a domináns nőstény elzavarja akár a saját gyermekét is, ha az szintén vemhes. Ez is egy stratégia, hogy ledobjuk a felelősséget.

Én abból indultam ki, hogy a válaszadók, értelmes, felelősségteljes emberek. Így feltételezem megkapják a szükséges nevelést, támogatást és információt ahhoz, hogy ilyen "baleseteket" minimalizálják. Viszont ha mindezek ellenére mégis fennáll a fenti eset, ami a kérdésbe szerepel... na ott már igenis van egy történet! Amit figyelembe kell venni. Sok lehetőség állhat fennt, de én speciel sem a magam gyermekéről, sem a válaszadók gyermekeiről nem feltételeztem, hogy kizárólag hirtelen bohóságból teherbe esik, mert neki babázni van kedve, ahogy itt valaki nagyon költőien (nem) megfogalmazta "pucér seggre gyereket vállal".

Ellenben a válaszadók egynémelyikével, akinek ennyi is a véleménye (már most) a gyermekéről.

Én úgy gondolom a gyermekem a bajban is a gyermekem, és ez tipikusan olyan eset, amikor támogatásra szorul nem pedig megtagadásra. De kinek mi.

Nagyon szomorú ez a kérdés, mert az egy dolog, hogy a válaszadók egy része vagy nem tudták vagy nem akarták értelmezni az eredeti kérdést, esetleg nem is érdekli a kérdés, csak jól megmondhatja a magáét, ami a témába vág (és ezzel táplálhatja tovább az itt kempingező trollokat).

És tanulságos is, hiszen sok válasz sorai között végülis ott a valódi ember a nehézségeivel, traumáival és problémáival, ahol sokszor azt érzem, hogy lehet az illető nem "pucér seggel" vállalt gyereket, mégis több démonnal küzd mint egy leányanya.

Emberséget, megértést várunk, de képtelek vagyunk még a saját szeretteinkkel is támogató lenni.

Ha mi anyák nem tudjuk szeretni és támogatni a gyermekeinket csak addig amíg nem hibázik, akkor mit várunk a társadalomtól? Miért legyen a szülésznő kedves velünk a szülőszobán? Figyelmes az orvos? Előzékenyek a tömegközlekedésen az idősekkel, kisgyerekesekkel, terhesekkel szemben? És sorolhatnám...

Köszönöm a részvételt! Igazán tanulságos volt!

Mindenkinek békés és kellemes ünnepeket kívánok!

44 te is valami alomvilagban elsz.

Itt az a felelos dontes, ha mar a "felelossegteljes tini eldontotte", hogy megmutatjuk mi is var ra pontosan. Mert csak az ilyen cukormazakat latja. Azt nem, hogy mi fog tortenni vele elsosorban. 9 honapnyi allando orvoshoz jarkalas, aggodas, az iskolabol kimaradas es annak kovetkezmenyei. Ja, elfelejtettem ez mind nem szamit, csak a KiCsI eLeT. A meglevo mehet a levesbe szokas szerint.

44es, itt tényleg az a baj, hogy egy 17 éves nagy valószínűséggel csak a tinianyák által üzemeltetett youtube csatornákat látja, hogy ott minden happy, megvan minden a picibabuci milyen édes.

Csakhogy nem ez a nagy valóság. Ott egyetlen egy csatorna van ami elmondta, hogy a második gyerekük születése után a szintén tini apuka nem bírta a felelősséget és öngyilkos lett.

Nem vagyok szülő, bőven nem vagyok még abban a korban, de szülőként elsősorban próbálnám átadni neki azt az értékrendet, azt a tudást, hogy ez ne történjen meg. Lehet le leszek pontozva, de én megmondom őszintén, hogy biztosan nagyon dühös lennék és nagyon ellene vagyok a tini terhességnek. Azt gondolom, akkor oké a gyerekvállalás, ha az embernek van egy stabil, komoly párkapcsolata, munkája, megvan a megfelelő anyagi háttér és az önállóság, felelősségvállalás.

EGy 17 éves valószínűleg 11.-es gimnazista. Érettségije sincs, ami manapság nagyon alap, de még az sem elég. Nincs szakmája, nincs végzettsége, nincs munkája. Felnőttként is lehet később tanulni, be lehet iratkozni estire stb., de sokkal nehezebb. Egy örök életre kicseszne magával. Nem azt mondom, hogy 17 évesen gyerek, de biztosan nincs kész még a gyerekvállalásra és arra, hogy anya legyen, na meg szerintem nem tesz jót az sem, ha valaki túlságosan korán bele van kényszerítve egy ilyen szerepbe és nem élhet igazán, mert ugye az anyaság rengeteg kötöttséggel jár.

Nem várható el a szülőtől, hogy eltartson még egy gyereket (az unokáját ez esetben). Az is lehet, hogy nincs is erre pénz és egy gyerek rengeteg pénz, alapból is, de ahogy már írták, mi van, ha speciális dolgokat kell neki venni, mert beteg, ilyen-olyan érzékenysége, allergiája van stb.

Az sem mindegy mondjuk, ki az apa. Egy ugyanúgy tini, gimnazista fiú, vagy mondjuk egy idősebb, huszonéves férfi, aki már dolgozik, felelősségteljesebb? Mert láttam már olyat is egy filmben azt hiszem, hogy a pasi 27 éves volt, már volt állása, végzettsége, saját lakása, a lány pedig végzős gimnazista és így esett teherbe. Ebben a helyzetben az a jobb, hogy legalább az apa keres, dolgozik, érettebb.

Meg az is más kérdés, hogy miért esett teherbe. Azért, mert idióta, felelőtlen módjára eszükbe nem jutott védekezni vagy azért, mert beleesett abba a nagyon kis százalékba, akik megfelelő védekezés mellett is teherbe esnek? Merthogy én szülőként biztosan hangoztatnám a lányomnak a megfelelő védekezés fontosságát, vennék neki óvszert is, megbeszélhetné velem a fogamzásgátlást, ha tablettát akarna szedni, elvinném nőgyógyászhoz és felőlem szedhetné, kifizetem neki (bár nem támogatom a hormonok miatt).

49 tudod, jobb helyeken mar buntetik az ilyen gyilkosozokat.

Gondolom az oroszoknak meg tapsikolsz, mikozben mar megszuletett elo embereket es gyerekeket gyilkolnak. Tenylegesen. De hat az mas, az nem magzat, igaz?