A makarenkói pofonnak (tényleges pofon formájában) a ma általánosan elfogadott fősodratú pedagógiában van még bármilyen mértékben létjogosultsága?

Pedagógiai helyzetet nem igazán lehet vele megoldani. Gondolok itt arra, hogy ha fegyelmezetlen egy gyerek, akkor a pedagógusnak nem áll módjában úgy kezelni a helyzetet, hogy megüti a gyereket (vagy bármilyen testi fenyítést végez).

Abban az esetben van csak létjogosultsága pl. a pofonnak, ha a gyerek rátámad a tanárra, és a tanár védekezik. Onnantól kezdve ugyanis nem pedagógiai helyzetről beszélünk, hanem arányos önvédelemről, amihez a tanárnak is joga van (természetesen).

Hát most kövezzetek meg...

Szerintem nagyon-nagyon-nagyon szélsőséges esetben egy kijózanító pofonnak igenis lehet létjogosultsága.

Mondjuk ha valaki szándékosan, brutális módon állatot kínoz, lekevernék egy enyhe sallert.

Vagy emberre életveszélyesen támad, megsebesít testileg/lelkileg.

Értem én, hogy a probléma gyökere ezen esetekben sokkal mélyebben van és valószínű bántalmazás, lelki sérülés, trauma következménye de túl liberálisnak és nárcizmus támogatónak tartom, ha egy szörnyűséget művelőt mondjuk 'csak' pszichológus/pszichiáter vesz szárnyai alá...

6. válaszoló:

Ha egy gyerek agressziójára (társai bàntalmazása stb) úgy reagálsz, hogy pofozkodsz, azzal csak legitimitást nyer a viselkedése. „Látod látod a felnőtteknek is ez a válasza, reakciója“ Miért ne fordulna legközelebb is az agresszió felé?