Iskolaváltás első osztály előtt. Seígtsnétek tiszta fejjel gondolkodni? Mit csináljak?
A helyzet a következő:
Adott 2 iskola. Az egyik lett volna az általam favorizált, de a másik sem rossz suli, így a gyerekem kérésére abba irattam be őt, mivel oda mennek a gyerek legjobb barátai is az ovis csoportból.
Szóval adott a 2. iskola és ott 2 osztály.
A gyerekem összes pajtása másik osztályba került, mint ő.
Már 2x beszéltem az igazgatóval, először azt mondta, nincs akadálya, beszéljem meg a tanítónőkkel, másodszor, amikor bementem érdeklődni, közölte, hogy nem teszik át a gyerekemet (magatartási okokra hivatkozott, lényegtelen).
Én tehetetlennek érzem magam, és mindjárt felrobbanok... A gyerek ideges, csalódott, amióta ez kiderült, 1 hétig otthon volt hasfájás miatt, aminek semmi szervi oka nem volt, és azóta is tart, illetve már minden reggel sírva búcsúzik tőlem az oviban.
Most nem tudom, mivel tennék jót neki.
Törődjek bele, hogy ez van, legalább a szünetekben találkozhatnak?
Csapjak az asztalra, ha másnak lehetett (volt, aki osztályt váltott), akkor nekünk miért nem? -félek, hogy akkora hendikepet pakolnék ezzel a gyerek hátára, mint egy ház.
Nézzek utána a másik iskolának, hátha még felveszik?
A nyílt napon azt kérték, úgy készítsük fel a gyerekeket az iskolára, hogy várják azt, és örömmel menjen. Ez most nagyon nem megy, és egyszerűen képtelen vagyok bárkivel ezt megbeszélni, mert tele vagyok indulattal, és félek, csak ártanék még vele.
#27-es!
véletlen mellé nyomtam :o a válaszod hasznos... de nem így sikerült értékelnem. Bocs :o
Akkor viszont nem értem..
Ha ő maga is szivesen megy a másik suliba akkor meg nincs probléma!irasd oda es ennyi!
Amugy meg két eleven gyerek az óran is tud rosszalkodni.mert direkt elvonják egymas figyelmét(vagy az egesz osztályet)es akkor az egész óra fegyelmezessel telik.
Nem mondanám, hogy szívesen megy oda, de inkább oda, minthogy azokkal a fiúkkal (szintén összeszokott társaság) járjon egy osztályba, akiktől tart az oviban. Igazából van közöttük olyan, akitől minden gyerek tart az oviban.
Mindenesetre az alsós igazgatótól megérdeklődöm majd a váltás menetét, hogy HA úgy döntünk, akkor legyen lehetőségünk is választani.
köszönöm mindenkinek a véleményét...
még egyszer azért tisztáznám: nem rossz gyerek a fiam, de való igaz, nyílt napon nagyon unatkozott... továbbra sem értem, miért az a 20 perc alapján ítélik meg, büntetik, miközben heti rendszerességgel járnak át az oviból az iskolába, és esküdni mernék, ha rá kellene bökni a gyerekre, fogalmuk sem lenne róla, hogy melyik az.
Mindenesetre a másik iskolában végtelenül kedvesen fogadtak, abszolút segítőkészek, és az ottani igazgató szerint pedagógiailag totálisan hibás döntés egy 6éves gyereket különválasztani a barátaitól, ha lenne arra is lehetőség, hogy együtt legyenek.
Ezt is figyelembe véve, hogy ha már most pedagógiailag rossz döntéseket hoz a tanerő, miközben még el sem kezdődött az év, igencsak megingott a maradék kis bizalmam is feléjük.
Megyünk a másik iskolába, ahol szeretettel várják a gyereket.
A jobb sulit kell valasztani, azt, ahol a tanarok EMBERSEGESEK, megha nincs is akkora tudasuk, de szeressek a gyerekeket!!!
Nem biztos, hogy jo az, ha ovitol egyutt vannak a gyerekek. A suli egy tiszta lap. Nem egy esetet lattam, ahol a kis "kiralyno"-ebben az setben- suliban is tovabb uralta az ovis tarsakat, akik meghunyaszkodtak/behodoltak...Ez lesz 8 vegeig! a szetkerultek volna,akiralynonek nem lett volna udvartartasa es "leszall", a "szolgak" meg megtanulhattak volna onmaguk lenni. A gaz az, hogy a szulok szerint remek kis csapat volt az o ovijuk es direkt kertek oket egy osztalyba...
Egyebbkent...Mi lett a vege a dolognak?
Mi lett a vége?
Maradt minden úgy, ahogy a sors rendezte. És közben marcangolom magam, hogy nem álltam ki jobban a gyerekemért. Mert látja a pajtásokat napjában többször, és próbálnak is együtt játszani, de nincs úgy közös élmény, vele nem az történt napközben, mint a többiekkel, nem ugyanazt tanulják... így általában csak csendben figyeli őket, amíg játszanak. És nem nagyon játszik mással, új pajtások nincsenek. A szívem szakad meg.
Az egyetlen pozitívum a tanítónéni, aki szívét lelkét kiteszi a gyerekekért (de lehet, hogy a másik osztály tanítója is, ezt nem tudom, nem ismerem), így legalább néha nem érzem magam annyira sz*rul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!