Ha az új gyermeknevelési módszerek tényleg jobbak, miért egyre rosszabb a társadalmunk?

Szeretnék erről egy reprezentatív statisztikát látni, de mivel ez a "romlik a társadalmunk" elég általános mitöbb, szubjektív, ezért nyilván ilyen nincs.

Én nem látom azt, hogy a felettünk lévő generációk annyival jobbak lennének bármiben is. Általában jellemző, hogy a "mai fiatalok" aktuálisan mindig valamiben különböznek az előző generációtól, ami a z idősebbeknek nem tetszik, plusz az idő megszépít mindent alapon kicsit mindenki szereti azt hinni, hogy nekik annyival jobb és szebb és ilyenebb vagy olyanabb volt anno.

Ez, hogy a mai fiatalokkal csak a gond van kb. az emberiséggel egyidős gondolat. Pár idézet:

"Fiatalságunk rosszul nevelt, fittyet hány a tekintélyre és semmiféle tiszteletet nem tanúsít az idősek iránt. Manapság fiaink nem állnak fel, amikor a helyiségbe belép egy idős ember, feleselnek a szüleikkel, és fecsegnek ahelyett, hogy dolgoznának. Egyszerűen kiállhatatlanok." Szókratész

"Nem táplálok többé semmiféle reményt országunk jövőjét illetően, ha holnap a mai fiatalság kerül hatalomra, mert ez a fiatalság kibírhatatlan, nem ismer mértéket, egyszerűen rettenetes." Hésziodosz

"A világ válságos helyzetbe került. A gyermekek nem hallgatnak többé a szüleikre. Nem lehet messze a világ vége." Kb. 2000 éves szöveg egy egyiptomi szerzetesről

"A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat." Babiloni agyagtábla Kr. e. 1000 körül

Ezek után azt gondolom, hogy az idő kissé megszépíti, azt, hogy mi milyen gyerekek voltunk. Pedig akkor is mondogatták, hogy ezek a mai fiatalok.

Pedig én is azt látom, hogy a kérdezőnek van igaza. Örülök, hogy ennyire optimista mindenki. Amikor én voltam iskolás, 30-35 fős osztályba jártam, és lehetett tanítani, csendben voltunk, figyeltünk. Nem mondom, hogy mindenki meg is tanulta, amit kellett, de legalább a tanárnak volt tisztelete. Ma a tanár nem tudja megtartani az órát, mert a gyerekek olyan fegyelmezetlenek.

Ennek csak részben a nevelés az oka. A mai szülők elbizonytalanodtak. Bennünket még úgy neveltek, hogy kuss legyen, mindig a felnőttnek van igaza, és repült a pofon, ha valamit nem úgy csináltunk, ahogy szerintük kellett volna. Ez a módszer nem jó, rengeteg lelki sérült felnőtt van. Viszont nem lehet könyvből megtanulni gyereket nevelni, egy lelki sérült ember nem fogja tudni, hogy mit kell csinálni a gyerekkel. Ösztönből fog cselekedni, és a belenevelt minták fognak újra előjönni. Aztán jön a lelkifurdalás, hogy jaj, már megint kiabáltam a gyerekkel, és utána próbálja a gyereket kiengesztelni, aki ettől aztán teljesen megzavarodik. Olvastam olyan tanulmányokat, miszerint a gyerek elfogadja akár a testi fenyítést is, ha vannak következetes szabályok, nem lesz tőle lelki sérült. (Tudom, most fogtok megkövezni.) De ettől a bizonytalanságtól a gyerekek is megőrülnek.

Az is biztos, hogy a pszichológia nem egy egzakt tudomány. Nem lehet megmondani a tutit úgy, mint pl. a matematikában. Csak találgatnak a nagy "szakértők" is, hogy hogyan kellene gyereket nevelni. Aztán majd lehet, hogy 20 év múlva pont az ellenkezőjét mondják a mostani trendnek, erre is volt példa.

Erre jön még rá a sok környezeti hatás, a felgyorsult világ, a számítógép, a génkezelt élelmiszerek stb. Hiába mondják, hogy csak a diagnosztika javult, szerintem nem igaz, mindkét gyerekem osztályában legalább a felének van valami tanulási zavara vagy magatartászavara. Ennyi problémás gyerek nem volt régen.

Lehet, hogy ma már fellépnek az emberek az állatkínzással szemben. Elméletben. De iszonyat kegyetlenek a gyerekek egymással. És most már online is lehet bullyingolni a másikat, nem csak az iskolában szűk körben szégyenítik meg egymást, hanem a világhálón mindenki előtt. Könnyebb is úgy, hiszen nem látom a másikat közben, így kicsit sem lesz lelkifurdalás. Szintén mindkét gyerekem osztályában előfordult már, hogy messengeren, FB-on ment a terrorizálás, ráadásul úgy, hogy a csoportban még a tanárok is tagok voltak, és a gyerekekben fel sem merült, hogy amit tesznek az hiba. Nemcsak hiba, BTK! Azért ez nekem elég fura, hogy a szülők ezeket a dolgokat nem magyarázták el a gyerekeknek.

Vannak is erről filmek, pl. a Lekapcsolódás vagy egy magyar gyöngyszem, a Remélem legközelebb sikerül majd meghalnod című filmek. Érdemes megnézni őket, csak hogy lássuk mennyire "empatikusak" a mai fiatalok.