Mi lenne jobb a gyerekednek ilyen helyzetben?
Ha a gyereked előtt 2 lehetséges út lenne az iskolát illetően hogyan döntenél?
1. Egy jó iskolába járhatna a gyereked, tagozatos iskola tehát még az átlagon felül plusz dolgokat is nyújt. Azonban a 30 fős osztályban a te gyereked kisebbségben lenne. Lenne még hozzá hasonló az osztályban, de az a 2 fő teljesen be tudott illeszkedni, elfogadták a többiek. Hiába "olyan" mint a te gyereked, nem is foglalkoznak vele, mintha nem is hasonlítanának. Tehát nagyon kirekesztett, van az osztály meg ő.
2. Olyan iskolába járhatna, ahol több mint az osztály fele a te gyerekedhez hasonló, tehát nem lenne kiközösítve. Viszont a színvonal nagyon lent van, még a tantervi minimumot sem érik el.
Te hova járatnád az alsó tagozatos gyereked, ha ez a 2 lehetőség lenne?
Dehogy lehet a kirekesztést kinőni,csak felnőttként lehet együtt élni vele.
12 évig voltam kiközösítve(általános+gimi),mindig mindenhol, kívülállónak érzem magam. Nincs 1 barátom sem,max jó ismerőseim,és ettől tovább nem is szoktam engedni magamhoz senkit.Nincs rossz életem,én így élek, de nem kívánnék a gyerekemnek olyan életet ahol senkire sem számíthat.
A kérdésre válaszolva,én keresnék 3. iskolát
Ami a kirekesztő osztályközösséget illeti, nehéz dió, de 1-2 szívbéli jó baráttal (nem feltétlenül az osztályból) és otthoni támogatással nem olyan nagy ügy. Egy olyan iskolai közeg, mint a 2-es, viszont sokkal több kárral jár, mint haszonnal.
(Nekem is voltak gondjaim pár évig az osztályközösséggel, de voltak barátaim a sulin kívül, így bár néha kellemetlen volt, nem billentett ki túlságosan a lelki egyensúlyomból. De volt olyan osztálytársam, akinek sulin kívül sem voltak barátai, őt tényleg "kicsinálták" - de felnőttként azért ő is megtalálta a maga társaságát.)
Majdnem gyerekként teherbe estem egy roma fiútól. Még meg sem lett a gyerek, szakítottunk, mert a családja azt akarta, hogy ne tanuljak onnantól. Nekem szerencsém volt, a szüleimnek hála diplomám is lett.
Viszont apuka az első perctől igényt tart a kapcsolattartásra, így hiába lakik másik városban pénteken eljön a lányunkért és csak vasárnap hozza haza. Olyan dolgokat csinálnak, ami engem nagyon kiboŕit. A lányom apja együtt él az anyjával, annak a lányával és annak a gyerekeivel egy 3 szintes házban. Tradicionális roma család elvei szerint gyakorlatilag. Mindenki neveli mindenki gyerekét. Videók kerülnek fel, amin a lányom roma táncot táncol azzal a felirattal, hogy "családunk büszkesége", kifesti a nahynéni mint a bazári majmot, 7 évesen keresztanya lett, mindent megvesznek neki, de tényleg (csak a közel múltban több száz ezerért iphone, ipad, francia bulldog) és pl 2 éve nem lehet vágatni a hajából, mert "neki az a mindene".
Persze a lányom jól érzi ott magát, semmit nem kell csinálni, csak a kisebb gyerekekkel eljátszani, amit meg nagyon szeret. De sajnos a stílusukat is hordozza, és a viselkedésüket is, néhány szót csak suk/sük-ölve mond. De ami a legrosszabb a hisztissége. Iskolában is ezzel van a baj. Mert a másik 2 roma gyereket befogadták, mert nen olyan öntörvényű mint az én lányom.
Nagyon nehéz úgy javítani őt, hogy ne sértsem az ő roma részét, hiszen ha a saját anyja nem fogadja el, akkor ki? Ellensúlyozni viszont az én családom nem tud teljesen egy olyat, mint az apjáé, mert nagyon nagy a húzó ereje.
Külsőre egyrészt, álomszép és nem azért mondom mert az enyém, mások is mondják, magas, vékony. Viszont mintha teljesen roma lenne: nagyon kreolos bőr, nagy, barna szemek, fenék alá érő szinte fekete haj. És ezért mindenki azonnal észreveszi, hogy roma. Konkrétan cigányozzák az osztályban a szemében (orvos, tanárok meg rendőrök gyerekei). Annyira szégyelli, hogy inkább nem szól a suliban. Sírva jön haza, meg megy reggel.
Szóval az apja azt mondta vigyük el innen őszre. Eleinte nem akartam, mert annyira okos, hogy kár lenne. De aztán arra jutottam, hogy nem lenne tanuló szobás és akkor egy magán tanítóhoz járna délután, akivel átveszik. Lehet más romák között jobban el lenne. Borzalmas, hogy 9 évesen szégyelli magát, legutóbb torna órán nem volt hajlandó tornadresszre vetkőzni mert szégyellte a lábait, mert szerinte akkor még jobban látszik, hogy milyen sötét a bőre. Mindig mondom pedig neki, hogy nézze meg az ő bőrén mennyivel szebb a fehér, a rózsaszín én milyen világos bőrű vagyok, de nyilván tudja, hogy a cigány szót rossz értelemben használják rá és ezért a bőrszínét is ki nem bírja állni.
Így azért már érthetőbb a helyzet, de sajnos nehezebb is. Egyrészt a jelenlegi iskolájában nem érzi jól magát, ez egyértelmű. De ha átviszed, akkor méginkább a cigány oldala kerül előtérbe, ez ugye nem csak a tanulásán látszódik majd meg, azt még simán lehet kompenzálni, hanem az egész életfelfogásán.
Nincs harmadik iskola? Olyan, mint a mostani, ahol a nem cigányok vannak többségben. Ha van ilyen opció, akkor a gyereknek elmagyarázhatod, hogy nem a bőrszíne miatt utálják, hanem ahogy viselkedik, és gyakorolni vele a váltás előtt, hogy ne suk/süköljön, ne hisztizzen... Persze lehet, hogy így sem lesz szerencséje, de talán egy próbát megérhet.
Ez a hosszas fejtegetés valahogy valószerűtlen mesévé teszi a kérdést.
De ha igaz: Ha egy ember - akár gyerek - kellemes, szórakoztató, segítőkész, barátságos stb, akkor legyen bármilyen a bőrszíne, a közösség be fogja fogadni, mert jól érzik magukat a közelében. Akit nem fogad be egy hatéves gyerekközösség, az saját maga vagy agresszív vagy egy céltáblaszerű áldozattípus. A leírt gyerek nem ilyen, hanem vidám boldog közösségi ember. Ha egy osztályban mégis előfordul kirekesztés, azt helyi szinten kezelni kell, nem sokkal rosszabb körülmények közé menekíteni, jelen esetben putrisítani azt, aki az anyja szerint nem odavaló.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!