Iszonyatosan szenvedek a gyerekek itthoni tanulása miatt, ki hogy oldja meg?

" meg mindennek meg van a maga ideje."

Igen, pihenés és játék van otthon. Ha addig nem készült el rendesen, ez van. Én ebből nem csinálok ügyet. Nem a Tiszánál című vers bemagolásától lesz akárki később. De anyámék is tolták a szigort, aztán diplomát nem csak gyomorfekélyt nyertem vele. Semmi értelme. Ha mi szülők nem változtatunk azon, ahogy a gyerekeinket terhelik, akkor ki fog?

A fiamhoz hétvégente jár egy egyetemista lány és közösen tanulnak.

Régebben én tanultam vele, de amikor már kb 10 éves lett, nagyon el kellett kezdeni vele hadakozni emiatt, nem akart, puffogott, hisztizett. Engem is kikészített, és a kapcsolatunkra kezdett rámenni a dolog, nekem nem ért meg ennyit, hogy izmozzak vele.

A lánnyal rendesen tanul, tudja, hogy le kell ülni, tanulni kell, és kész. Tanulmányi eredménye is sokat javult azóta, és mi sem veszekszünk.

Bocs, hogy nem konkrét választ adok, de ebben a témában nekem nagy megnyugvást adott Vekerdy alábbi véleménye az otthoni tanulásról:

„Általánosságban tudjuk, hogy minden szülő a saját gyerekének a legrosszabb korrepetitora. Az első három percben: Úristen, a gyerekem butább, mint gondoltam! Ez megrendítő. A második három percben: A gyerekem nemcsak butább, jellemtelen is. Zsoltikám, mit csinálsz, amíg én a matematikáddal a lelkemet teszem ki? Semmit, apa, figyelek. Figyelsz? Még hazudsz is? Nem a kenyérgalacsint gyúrod az asztal alatt? A harmadik három percben: Ez a gyerek engem nem szeret. Ezt eddig nem vettem észre. A tízedik percben elkeseredésemben üvöltök, a gyerek sír. Ez a normál otthoni, szülői korrepetálás lefutási görbéje, jó szülővel, jó gyerekkel, jó kapcsolatban. A többit el tudják képzelni. Megoldás lehet, amennyiben anyagilag van rá mód, hogy idegen tanítót fogadunk a gyerek mellé.”

# 12 Pihenés meg játék bőven van otthon, ha kész van a kötelező. Később is így lesz egész életében. Essen túl rajta, aztán marad több ideje arra, amit szeret. Én is így vagyok a házimunkával, - "Ma örömmel, holnap körömmel." - és ő is így lesz, ha már egyedül kell tanulnia. Minél kevesebbet halogatja, annál kevésbé lesz tőle gyomorfekélye.

# 16 Ezt én is olvastam :) Ahogy arról is, hogy a házi feladatot általában nem alkalmazó országokban még jobbak is az eredmények. Bárcsak nálunk is így lenne, azaz csak órán tanulnának.

Az én fiam is 8 éves, másodikos. Mi nagyon gyorsan kivettük napköziből, mert állandóan hiányos volt a leckéje és pótolni kellett este, sport után. Így én nem dolgozom.

Szerintem gyereke válogatja, vagy olyan, aki simán hozza jó eredményt probléma nélkül napközis létére is, önállóbb. Az én gyerekemnél jobban bevált, hogy nincs suliban, csak a kötelező időt. Viszont, ha dolgoznék, és problémák lennének, akkor járatnám külön fejlesztő pedagógushoz, tanárhoz, ha lemaradása van. Milyenek az eredményei egyébként?