Jól tettem, hogy kiálltam a gyerekem véleménye mellett?

Kérdező, gondolom azt remélted, majd melléd fogunk allni.

Én is voltam hetes a suliban, és volt olyan ember, akit utáltam, mint a c.art. Mégsem jegyeztem meg, hogy nekem nem hiányzik és nem ellenkeztem, mert ismerem az illemet. Amúgy sem érdekelte a tanart, h a Ferikét utálom, akkor miért kell közzétenni?

Az ilyen jellegű bullying ellen kőkeményen fellépek az oviban, keményen elbeszélgetek a gyerekemmel és bemószerolok minden gyereket az ovónőnél, aki ilyet csinál, mert ugyanezt várom el a többi szülőtől is. Nincs joga a fiadnak másokat megalázni, távollétükben sem. És már nagyon nem oviskorú.

Egyetlen dolgot bizonyítottál a kiállásoddal, hogy a te nevelésednek köszönhetően lett ilyen. És most hadd ne használjak jelzőket, oda tudod képzelni.

Mindem fent megszólalóval egyetértek, hozzátéve, hogy nagyon somat ártottál a fiadnak azzal, hogy ebben a helyzetben megvédted.

Egyrészt emberileg vállalhatatlanul viselkedett (egy ott nem lévő esetleg épp lázas vagy hányó beteg társát bántalmazta verbálisan).

Másrészt ha egy szót csak 1 módon tud értelmezni, az nem túl jó.

Harmadrészt akár a tanár iránti tisztelet akár az erőviszonyokat mérlegelő józan édz vagy a közösségi normákhoz való alkalmazkodás azt diktálta volna, hogy mondja el szabályosan a jelentést (legfeljebb otthon kérdezzen meg, mért így kell).

Továbbá ez egy teátrális, exhibicionista megnyilvánulás volt, így az "osztály bohóca" című kellemes szerep elnyeréséheg is hozzájuttattad.

Ezenkívül vissza fogjàk mondani a társak annak a gyereknek és tovább mélyül az indulat (és ledz kb 28 ember aki tanúja volt, hogy védtelen helyzetben a fiad támadta meg).

Szóval gratulálok és egyben kétségbeejt, hogy ilyen szülői hozzáállás létezhet.

Nem tetted jól, nem jogos.

Nekem is volt olyan osztálytársam, akit utáltam (mert sokszor bántott), de nem emlékszem, hogy bármikor is fölmerült volna bennem ilyen, ha nekem kellett jelentem és pont ő hiányzott.

Nem is értem, mit kell ezen rágódni: hiányzik az osztályból, erről tájékoztatja a tanárt, mert a hetesnek ez a dolga. Az, hogy személy szerint valaki pont örül annak, ha nincs ott, az magánügy, ami a tanárt nem érdekli. Lehet, hogy a tanár is örül neki, de ő sem mondja ezt az osztálynak.

Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogyha mindez visszajutna a kislányhoz vagy a szüleihez, neki hogyan esne mindez. Hogy a hetes külön megjegyezte, hogy neki nem hiányzik. Próbáld egy kicsit a kislány ill. anyukája helyébe képzelni magadat! Neked hogyan esne, ha a te gyerekedről emlékeznének meg így, mikor hiányzik?