Bőlcsöde mellett, vagy ellene? Azok véleménye érdekelne leginkább, akik nem mennek vissza dolgozni!

Sosem éretttem abölcsiellenességet, szerintem abölcsi sokkal jobb, mint később az ovi.

A fiam 21 hónaposan lett bölcsis, mert tanultam nappal, aztán pár hónapot itthon volt megint és 2,5 éves múlt, amikor visszamnetem dolgozni.

Onnantól járt megint bölcsibe.

A kics-2,5 évesen fog menni bölcsibe.

Először úgy volt, hogy kettő (jövő héten lesz), de ha visszamennék most. ketölteném a vagy 5 nap szabim, majdnem nyár lenne, nem tudnék elmenni szabira....

Én abszolút bölcsipárti vagyok.

Ha a védőnő ad egy környezettanulmányt, mi szerint ő ajánlja a gyerek felvételét, akkor felveszik a bölcsibe.

Nekem először a nagyobbik, akkor 26 hónapos gyermekem ment bölcsibe, azért mert hiába voltam velük itthon (van egy 14 hónappal fiatalabb öccse), mégsem tudtam kielégíteni a gyerekek között eltöltött idő utáni vágyát. Visszahúzódó, idegenek előtt nagyon megszeppent, kifejezetten antiszociális gyerek volt, persze mellettünk kiegyensúlyozott, jó kedvű, nagyon önálló, szépen fejlődő gyerek volt, csak mások előtt voltak vele az előbb felsorolt gondok. Végül rádumált a férjem, hogy adjuk be délelőttre bölcsibe, próbáljuk ki, hátha jó lenne neki is, jó lenne nekünk is (akkor lenne időm az öccsére is rendesen). Nagyon bejött. Egészen kivirágzott, mondjuk nem egy nagyhangú gyerek még most sem, de szerzett magának barátokat, elfogadta a gondozónőit, szeret nagyon járni bölcsibe. Közben kiderült, hogy ismét várandós vagyok. Kisfiam most lett 17 hónapos és eljutottunk arra a pontra, hogy minden energiám kevés az ő figyelmének lekötéséhez, lefárasztásához, ráadásul hatalmas hisztirohamokkal tudtam csak elrángatni a bölcsődéből, mikor vittük a nagyobbat be. Végül úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk vele is, hátha jobb lesz így. Mondanom sem kell még beszoktatni sem kellett, él és virágzik, imádják, hogy együtt vannak, elköszönni sem akarnak tőlem, úgy rohannak be a szobába a bölcsibe. Délben, mikor megyek értük csalódottak, hogy haza kell jönniük. Náluk nagyon jó dolog a bölcsőde, egy hátránya viszont van, rengeteget betegeskednek. Erre viszont azt mondta a gyerekorvos, hogy teljesen mindegy, hogy mikor kezdjük el a közösségbe való szoktatást, a betegségeken előbb- utóbb át kell esniük.

szia!

Most tavasszal ment volna bölcsibe a kisfiam (20 hónapos), mentem volna vissza dolgozni. Viszont újra babát várok, 9 hetes vagyok, így nem megyek vissza dolgozni, néhány hónapra nem érdemes (olyan a munkahelyem). Tehát bölcsibe sem megy a kisfiam. Nem is kérdeztem a bölcsit, de automatikusan a munkaviszonyról beszéltem a vezetővel, úgyhogy gondolom, ha nem fogok dolgozni fel sem veszik Őt szerintem. (meg fogom ezt kérdezni)

Viszont nem rég olvastam egy cikket (be akartam linkelni, de nem találom), amiben azt írták, hogy 3 éves koráig nem együtt játszanak a gyerekek, csak egymás mellett. Addig nincs igazából szüksége, csak az édesanyjára és a családjára. Utána kezdenek el a gyerekek gyerek társaságot igényelni.

De az én kisfiam is olyan, mint az előző válaszolóé, hogy amíg itthon van velünk nagyon okos, szófogadó, rendes gyerek, tényleg egy angyal. Viszont ha más emberek (főleg gyerekek) közt van, akkor sír, elbújik, nem tud magával mit kezdeni. Érezhetően nem érzi jól magát mások társaságában. Ezért gondoltam, hogy mégis kéne majd egy kis bölcsi neki, ha nem is egész napra. Meglátjuk, hogy működhet-e így nálunk vagy sem, majd megkérdezem.

Szóval ez a kérdés igazán gyerek, szülő és környezet függő.