A tanár szabad kezet kap az osztályozásnál, vagy vannak megkötések?

Bocs, kicsit off leszek, az utolsó két hozzászólásra reagálok csak.

Tapasztalatom szerint az iskola tökéletesen lemodellezi a társadalmat, ahol szintén elképzelhetetlen a teljes összefogás. Mert mindig vannak empátiahiányosak, akiknek „tökéletes” a gyerekük, így nem érzik át mások problémáját (és meg sem próbálják, hiszen az ő Pistikéjük az etalon, miért nem olyan az összes többi?), vannak a tekintélyelvben hívők, akik félnek lépni (hiszen úgy tudják, csak széles nyelvcsapásokkal lehet előre haladni az életben, amit minden szerintük felettük álló – jelen szituban tanár és igazgató – megérdemel, kritizálni tilos), no és vannak az egyszerűen buták és rosszindulatúak („én is így nőttem fel, miért kéne a gyerekemnek jobban éreznie magát”-elvet követők).

Az iskolákban pedig ezt a szétaprózottságot remekül kihasználják, tudják, hogy bármit megtehetnek, „ha nem tetszik, el lehet menni”. A fiam régi általánosában átlagban 5 gyerek távozott évente egy-egy osztályból, de volt osztály, ahonnan 15 lépett le egyszerre (mert a tanítónők annyira genyók voltak, volt, amelyik fizikailag bántotta a gyerekeket). Semmi hatása nem volt. A dirinőnek a szeme se rebbent, és mikor agilisebb szülők egy csoportja a KLIK-et, majd az EMMI-t kereste meg, annak sem lett semmilyen következménye.

Szóval én nem csodálom, ha harcolni nem akarnak a szülők a gyerekek jogaiért. Azt mondjuk már inkább, ha otthagyják egy lélekölő helyen.