Ti hogyan csinálnátok?

Értem, hát nyilván te ismered a nagyobbik gyerkőcödet, te tudod, hogy mennyi idősen hogyan fogadná a kicsit. Én azért javasoltam ezt, mert nálunk csak 1,5 év a korkülönbség, és nagyon jól bejött. Hozzáteszem, hogy nekem a nagy fiam egy szófogadó kis srác, aki igen ritkán hisztizik, a dackorszak pedig még nem ért minket utol. (3 éves) Emellett nagyon fejlett volt mind mozgásilag, mind egyébként. Folyékonyan beszélt, mindennel kapcsolatosan ki udta magát fejezni, és megértette az én ellenérveimet is, így nálunk nem volt semmi ilyen jellegű probléma. Sőt, talán pont azért, mert még kicsi volt, és pontosan tudta milyen jó anya karjába bújni, és ott megvigasztalódni, ha fáj valami, ezért aztán amikor a kicsi sírt a hasfájása miatt (és ezalatt azt értsd, hogy napi 24 órában kínozta a dolog), akkor megértette, hogy a kicsi bizony mindig ott van az egyik kezemben, és rá már csak a másik kezem jut, azzal tudok vele játszani. DE!!! Most a kicsi fiam 1,5 éves, és ha most lenne itthon egy újszülött, akkor ő szopizás közben szó szerint lerángatná a babát rólam... :) Egyrészt ő még keveset beszél, hiába magyaráz mindent, nem mindig tudja kifejezni az akaratát, és ha valamire azt mondom, hogy nem, akkor csak azért is erőszakoskodik és vergődik. :) Tehát teljes mértékben megértem, hogy vannak ellenérzéseid a korai kistesóval kapcsolatosan. :) Te ismered a gyermekedet, te tudod, hogy milyen temperamentumú, és hogyan nevelted eddig. Nálunk pl nagy különbség volt az is, hogy a nagyot már korán elkezdtem minél komolyabb önállóságra nevelni, tehát abszolút úgy neveltem, mint egy nagy tesót. A kicsinél viszont már tudtam, hogy nem lesz több babánk, így őt sokszor a mai napig is babaként nézem. Innen nyilvánvalóan kitűnik, hogy miért ekkora nagy a különbség kettejük dacossága, komolysága között. :) Viszont a kis korkülönbség bejött, mert már a kicsi 8 hónapos korától tudtak kettesben játszani az én irányításom, támogatásom nélkül, és a kicsi 1 éves kora óta nagyon egy hullámhosszon vannak. Imádják egymást, pontosan azért, mert rengeteg időt töltöttek együtt. Azokban az esetekben viszont, amikor a nagy már ovis a kicsi születésekor, akkor kevesebb időt töltenek együtt, és emiatt kevésbé ers kötődés alakulHAT ki náluk. És még arra készülj fel, hogy ha a nagy akkor megy oviba, amikor a kicsi születik, akkor megeshet, hogy délután, ovi után annyira rajtad lóg majd, hogy szó szerint le sem tudod majd tenni, mert az egész napi különlétet akarja bepótolni. Emiatt a kicsiről nem biztos, hogy úgy tudsz gondoskodni, ahogy szeretnél (esténként erősödő hasfájás, 2-3 órás cicin lógás, stb). Szóval tényleg gondold át ezeket az eshetőségeket is. :)

Na és akkor a lényegre visszatérve: ha 2,5 évre születik a kicsi, akkor gyedről egyből táppénzre mehetsz. Ennek következtében jobb tgyást és gyedet kapsz majd, illetve fél évig még gyest is. A másik lehetőség, hogy ha csak 3 évre jön, akkor gyed után még el kell menned pár hónapra gyesre. Ezután mész vissza táppénzre, és onnan kezdődik megint a tgyásod, ami így pár ezer forinttal kevesebb lesz (néhány ezerre gondolj, nem tízezrekről van szó, de egy gyed kalkulátorral ezt pontosan ki is tudod számolni). A harmadik mód, hogy gyed után kiveszed a felgyülemlett szabadságaidat, majd onnan mész el táppénzre. Itt fennáll a veszélye annak, hogy mi van, ha mégsem terv szerint jön a baba, hanem késik egy kicsit.

És sok boldogságot!!!