Milyen 3 év otthonlét után újra dolgozni?

8 vagyok.

Én bérszámfejtő/munkaügyes vagyok egy kb 100 emberes egyesületnél.

10es, nem szakadok meg. Hetente egyszer takarítónő jön, a hirtelen felmerülő káoszokat kell csak nekem és a férjemnek megoldani. Három naponta főzök, heti kétszer pedig rendelünk, vagy elmegyünk enni. Van mosogatógép, mosó és szárítógép, kb csak a ruhákat kell pakolni.

Sokkal jobban érzem magam, mióta én is visszaálltam dolgozni, a gyerekkel is minőségi időt töltünk bölcsi után, mert nem fásulok bele hogy csak gyerekprogram van.

10# Én mérnök vagyok, vagyis azt gondolom illik rám, hogy toppon kell lennem a munkaidőmben. Számomra teljesen más fáradtság az, amit a munkám ad és más, amit a gyerekek. Így most balance-ban érzem magam, hiszen mindkét "oldalam" kielégültnek mondhatja magát és nagyon tudom értékelni a gyerekekkel töltött időnket. Amíg zömében otthon voltam, én fásultnak, beszűkültnek éreztem magam, ordított az agyam valami másért, holott azért dolgozgattam otthonról is egy picit azért. Néha menekülni tudtam volna itthonról, a gyerekek mellől és ez baromi rossz érzés volt, mert egyébként imádom őket. Nem ezzel volt gond.

Amióta dolgozom, sokkal kiegyensúlyozottabb a lelki világom és egyetlen egyszer sem éreztem ilyet, de ez nyilván sokmindenen múlik. Pl. hogy az ember mennyire szereti a munkáját, mennyire érzi megbecsültnek magát, mennyire számíthat a házastársára a logisztikában, mennyire van segítség (akár fizetettre lehetőség), stb.

Az én munkám nagyon fárasztó szellemileg, de van egy vetület, amiben pihentető: kevesebb a zaj.

Nyilván van nyüzsi, de a két kicsi állandóan hangos még ha nem is csinálnak semmi rosszat. Sokszor meg párhuzamosan beszélnek.

A munkanapok után a hétvégét nagyon várom, akkor az időre menés és q munkahelyi terhelés hiánya pihentet.

De ami nagyon gáz, amikor pl a párom 24ben van, alapból 6kor keltem q gyerekeket, 3/4 7kor indulunk, 6:52re az ovi előtt kell lenni, 7:02kor indítani a motort és menni a bökcsihez (közben kivenni a két gyereket,beterelni, öltözni segíteni), lemenni a hegyről, beadni a kicsit, 7:19kor felszallni a villamosra hogy 8ra beérjek.

Onnantól munkanap, és ott néha tényleg semmi nyugi sincs, gyakran enni sem tudok, és kérdés hogy el tudok-e indulni. Onnantól ugyanez vissza, elmenni a kicsiért, ostorozni mert fent már zár az ovi, gyakran 16:55re csúszom be akkor rohanni mert menne az óvónő.

Hazaesünk és ott vagyok én meghalva és a két gyerek 2-3 óra délutáni alvás után tettrekészen és anyahiányosan.

És ők még kelnek is éjjel és 22kor alszanak el.

A háztartásban nekem ezek a felhalmozódó dolgok nyomasztók. Pl akartam matracot vágatni, cserélünk most egy szőnyeget, ahhoz üresre pakolni a könyvszekrényt meg a kerti meg hogy már festetni kellene. Mi nem tudok takarítónőt fizetni (de nem is akarunk). Tény főzni kevesebbet kell.

Ma itthon lennék a gyerekkel, erre háztartási baleset miatt az sztk-ban ültünk 😁

Mi nem tetszett nektek a 16-os válaszomban?

19# Minden elismerésem. Ilyesmikre gondoltam amúgy,igen. Nálunk most még költözés is van,felújítás az új helyen,de ez szerencsére átmeneti,csak sokat kivesz az emberből.