Mit tennétek a helyemben ha kapnátok egy ilyen lehetőséget és a babátok egy éves lenne?
A régi munkahelyemen, ahol évekkel ezelőtti dolgoztam felajanlotta a főnök hogy legyek társtulajdonos, ehhez vissza kellene mennem dolgozni a baba egy éves kora után.
A férjemmel mindent amink van magunknak köszönhetunk, nem segítenek sem anyagiakban, sem másban a szüleink. A babával sem foglalkoznak.
Ez a lehetőség megvaltoztatna az életünket, sokkal többet tudnék keresni, nagyobb lakásra gyűjthetnenk, ahol a babámnak is saját kuckoja lehet ha majd akkora lesz, nem kellene a pénz miatt aggódnunk.
Viszont amióta felvetodott az ötlet, a sírás folytogat és borzalmasan érzem magam, mert nem tudom elkepzelni hogy ne én legyek vele egész nap. Tudom h sok országban csak pár hónap van szülés után, de megszakad a szívem ha arra gondolok hogy bölcsibe menjen. Valószínűleg egy év múlva is ezek az érzések lennének bennem és tudom ha most kihagyom ezt a lehetőséget lehet soha nem fog ilyen adodni.
A kisfiam és a férjem a mindeneim, levegőt is értük veszek, ugyanakkor valami belül azt súgja h én is létezem, magamra is gondolnom kell. Mindig egy vállalkozásra vagytunk a férjemmel és bárcsak később jött volna ez a lehetőség, de ez tőlem sajnos független.
Kérlek ne bantsanak a szuper anyák, akiknek lehetőségük van az oviig is otthon maradni a gyerekkel ❤️
Mennék, ahogy mentem is. Nem bántam meg. Van lehetőségem minőségi időt tölteni a gyerekeimmel és szakmailag is fejlődni, valamint több pénzt is keresek, ami most nem mindegy.
De te ne hallgass senkire, csak a megérzéseidre, hiszen a döntés és a következményei a tiéd.
A lehetőséged neked is megvan oviig maradni. Döntés és választás kérdése.
Ahogy választhatod azt is, hogy visszamész.
Nem tartanak tán fegyvert a fejedhez, hogy egyik vagy másik lehetőséget válaszd
Babától függetlenül én nem lennék meglévő cégben társtulajdonos... Szokták mondani közös lónak túrós a háta... Egy vállalkozásban tulajdonosnak lenni elsősorban nem a plusz pénzről szól, hanem a plusz felelősségről. Anyagi felelősségről is.
Ha csak anyagilag szeretne jobban megbecsülni, feladatokban mást/többet rád bízni az sima alkalmazottként is megoldható lenne.
Azért mielőtt visszamész,nagyon utána kellene nézni a cégnek.Mert ha társtulajdonos leszel,az rengeteg felelősséggel,és akár anyagi felelősséggel is jár(tehát a meglévő vagyonod is veszélybe kerülne esetleges csőd/kártérítés stb miatt).Ha minden frankó, és minden rendben a céggel,és a tűzbe mennél a főnöködért,akkor vágj bele.Én inkább emiatt aggódnék, hogy a közös dolgoknak az esetek nagy részében nincs jó végkifejlete.Valaki mindig többet/mást akar.Lehet csak én vagyok nagyon nyuszi, vagy bizalmatlan vagy öreg már, de én nem lennék társtulaj,még rokonnal sem.
A babával minden rendben lesz, a bölcsi egy szuper hely,emiatt nem kell aggódnod.
Megbízom a volt főnökömben, mert tudom h azért szeretné hogy menjek mert ki akarja vonni magát a mindennapi teendőkbol, külföldre költözni a menyasszonyaval, ott céget alapítani, valószínűleg tovább vinni ezt az ötletet, valamint családod is szeretnének alapítani a közeljövőben, ez pedig nem lehetséges így hogy mindennel ő foglalkozik.
Amikor ott dolgoztam nem sima alkalmazott voltam, hanem manager, a jobb keze, a mindenes, akire bármit rá bizhatott és sokszor mondta hogy bármikor vissza mehetek, szóval nagyon barátian váltunk el.
Köszönöm szépen az őszinte és biztató szavakat. Tudom hogy az én döntésem, de jó meghallgatni olyan emberek véleményét akik függetlenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!