Felpofoztam, magamra sem ismerek. Mit csináljak? Kérjek bocsánatot?
A nagylányom 9 éves lesz szeptemberben, elég nehéz eset. Akaratos, hisztis. Egyik percről a másikra képes totál megváltozni. Kicsinek nem volt ilyen, ez az oviban kezdődött. Próbálok mindig nyugodt lenni, de egyszerűen szörnyű, hogy egy nyugodt festésből, vagy pancsolásból is képes olyan ordítást csinálni, hogy összehányja magát... Tegnap pl azért sírt másfél órán keresztül, mert este a fürdéshez nem a rózsaszín fürdősót szórtam a vízbe. Előtte délután azért, mert a filctollakat tettem oda a rajzoláshoz, nem a ceruzákat, és azzal kezdtem rajzolni. Ma már délelőtt kezdte, kértem hogy halkabban kicsit, mert a húga alszik (3 hós), erre bement a babaszobába, és a kiságy felett elkezdett sikítani... Akkor még türtőztettem magam, de most ebédkor mondta, hogy mégsem kéri, ami van (előre megbeszélem vele mindig, mit szeretne, szóval nem olyat teszek elé, amihez hozzá sem szagolna). Mondtam, hogy akkor van szendvics, neki az sem kell. Süssek gofrit. Mondtam, hogy biztos nem fogok hozzá most tésztát keverni, meg állni mellette, majd sütök holnap. Erre elkezdte ledobálni a tányérokat, kiborította az asztalon a vizet, csapkodott. Akkor elegem lett, és arcon vágtam, aztán bezavartam a szobájába. Meglepődött nagyon, azonnal csendben maradt. Ez egy órája volt...
Nem tudom, mit tegyek. Bűntudatom is van, de valahol úgy érzem, ez már nagyon régóta érett...
válasza:Csinalj ugy vele mintha egy 2-3-5éves dackorszakos lenne...
Nehogy bocsánatot kérj! El van kapatva, most fogd meg, mert pár év múlva kamaszkorban már cseszheted..
válasza: válasza: válasza:El van kényeztetve! 9 éven keresztül egyke volt, most biztos megviseli, hogy nem ő az egyetlen és van nála kisebb, cukibb. Féltékeny!
Most kell bekeményítenetek és megnevelni, mert később még nagyobb gondotok lesz vele. Meg ha kikerül a “nagyvilágba”, akkor hatalmas pofonokat fog kapni az élettől, mert bizony nem mindig az lesz, amit ő akar.
Nővéreméknél ugyan ez van. Egyszem kislány, eü okokból nem is lehet másik. Úgy vannak vele, egy van, neki mindent megadnak amit csak tudnak. Tesóm mindig ugrik neki mindenért. A hisziket ugyan így kezelte, hogy “jól van kislányom semmi baj”, tutujgatta, vígasztalta. Ha leszidta valamiért, utána mindig bocsánatot kért tőle a tesóm🤦🏼♀️ Baromira elrontották.
Aztán most jár versenyekre és bizony nem mindig első, van, hogy helyezést sem ér el. Baromi nagy pofon ez neki. Nem bírja elviselni, hogyha nem ő nyer, nem ő van a középpontban. Az iskolában is ha ellentmondásba került, ott is kikészült, sírt.
Ne érezd magad rosszul a pofon miatt! Nekem már ott eldurrant volna az agyam, hogy a kiságy felett ordibàl. Nehogy bocsánatot kérj. Azzal csak megerősíted, hogy esetleg te hibáztál és teljesen elfogadható a viselkedése.
Lehet, hogy egy pszichológus nem ártana.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!