Akinek anyagi okok miatt nem lehet gyereke vagy több gyermeke az hogyan fogadta ezt el? Vagy hogyan sikerült mégis kilábalni ebből?

IR-es vagyok pajzsmirigy alulműködéssel és 28 éves. A kiságyban alszik az egy hónapos kisfiam. Teljesen természetes úton jött össze, nem kellett semmiféle "komolyabb" kezelés.. peteérésed van? Nekem volt, úgyhogy nem engedtem még a peteérés serkentőt sem, jól döntöttem. Nyilván mindenkinek más az esete, de én azt mondom, nem lehetetlen a helyzeted egyáltalán... Diéta, mozgás fontos, és azt tanácsolom ismerd ki a tested, hogy mikor van a peteérésed, nekünk ez segített sokat.

Ja, és albérletben vagyunk a gyerkőccel, megoldható, nyilván nem a legideálisabb, de ezen ne aggaszd magad, sokan vagyunk így hogy nem tudunk ingatlant venni, akinek nem toltak a segge alá a szülei lakást vagy sok pénzt, vagy nincs valami szuper végzettsége vagy munkája, és nem vállalja be hogy Kukutyinfalvába költözik annak reménytelen másban gondolkodni.

Úgyhogy ne add fel, nem rózsás a mi helyzetünk sem (kb. mint a tiétek) de lehetne sokkal rosszabb, és tényleg a babára nem kizáró okok a betegségeid egyáltalán.

"Mi nem támaszkodhatunk a szüleinkre"

Akinek már nem is élnek a szülei, végképp nem támaszkodhat rájuk.

De egyébként is már rég kihalt volna az emberiség, ha az vállalt volna csak gyereket, akinek van segítsége.

Két felnőtt amúgy is bőven elég egy gyerekhez, de kettő mellé is. 3 gyerektől bonyolódik a logisztika.

Miert kell szegeny kerdezot tamadni, meg lehurrogni... Igen, panaszkodni jott, mert nehs jolesik kionteni a szivet az embernek, ha nagyon nyomasztja valami, es ugy erzi nincs kiut az ordogi korbol. Vannak ilyen melypontok. De pont ezert inkabb batoritani kellene, meg tanacsokat adni, nem pedig bunko modon letolni hogy jaj mit panaszkodik. Egy kis empatia emberek!

Kerdezo, sajnos a betegsegedhez nem tudok hozzaszolni, mert nincs ilyen tapasztalatom, viszont alberletben elunk 10 eve a ferjemmel es mostmar 2 gyerekunkkel (8,5 eve ugyanabban az alberletben). En se szeretem, de mas megoldas nem volt, kulfoldon elunk. Halistennek most jutottunk oda, hogy sajat lakasba koltozunk 3 het mulva. Nem volt konnyu; nem volt fenekig tejfel, rengeteg negativuma volt, de ez van. 37 eves vagyok egyebkent, az elso gyerekunket 28 evesen szultem. Tudom hogy a betegseg miatt nagyon nehez, de ne add fel, az alberlet dolog miatt meg foleg ne! Fel a fejjel!

Ha egy diploma és szakma mellett mégsem keresel úgy, hogy gyereket tudj vállalni, az azt jelenti, hogy kétszer is rosszul döntöttél. Szereztél egy szemlátomást nem túl piacképes diplomát, amit tetéztél egy jó kis diákhitellel. Nincs megpecsételve a sorsotok, te/ti hoztatok sorra olyan döntéseket, amelyek miatt most ott tartotok ahol. Az viszont sehova nincs kőbe vésve, hogy ebbe bele kellene törődni. Ha sem a diplomáddal, sem a szakmáddal nem lehet (akár némi posztgrad képzéssel) jobban elhelyezkedni, akkor váltani kell. Ha bármelyikben is van potenciál, azt ki kell használni. Ha most úgysem jön a gyerek, akkor van mindkettőtöknek elég időtök, hogy kijárjátok, kitanuljátok, amit ki lehet. Bármi, ami bővíti az adott végzettségben a tudásod, ami miatt többet érhetsz a piacon (pl nyelvtudás) jó lehet.

Azért ez annyira nem elkeserítő, mint ahogy leírod, sőt... nem tudom, hogy a magyar emberek döntő többségének miért büdös az albérlet, ha le van papírozva, akkor nem fog egyik napról a másikra eltűnni a fejetek felől, az meg nettó hülyeség, hogy gyerekkel nehezebb albit találni (maximum akkor, ha full feketén akartok kivenni valamit, igen akkor valóban nem szívesen adják gyerekesnek, mert nincs semmi jogi út, hogy kitegyék a szűrüket, ha azok esetleg nem fizetnek, de ez igaz egy szingli emberre is). Az meg egyenesen nevetséges, amikor olyan emberek mutogatják büszkén a "saját" lakásukat/házukat, akiknek még egy jó 20-30 évig kell nyőgniük a hitelt utána, hiszen praktikusan az ingatlan ilyenkor nem is az övéké, hanem a banké. Majd, ha az utolsó fillért is kifizették érte, akkor lesz az övék. Ajánlom Csernok Miklós blogját (kiszámoló), pontosan levezeti, hogy valójában miért nettó baromság meztelen hátsóra lakást venni azzal a címszóval, hogy "inkább a hitelt fizetem, mint az albi pénzt", és bizony kiderül, hogy anyagilag sokkal jobban megéri albiban lakni, mialatt akár némi önerőt is összekaparhat az ember egy leendő ingatlanhoz.

Ez az egész elkeseredés, ami benned van butaságból adódik. Vagy nem használod ki a végzettséged adta lehetőségeket, vagy rosszul választottál. A saját ingatlan pedig nem jár mindenkinek. Egyenesen nonszensz, hogy 30 éves fiatalok, nulla gazdasági múlttal vásárolgatják a lakásokat, ami 10 év múlva kicsi lesz a 2-3 gyerek miatt, de a hitel kétharmada addig még vissza lesz, nem is álmodhatnak majd arról, hogy nagyobba költözzenek. Normális embernek ennyi idősen maximum örökségből lehet sajátja, vagy azért, mert okosan választott szakmát, amit jól is végez. Tessék összeszedni magatokat és ahelyett, hogy a világot hibáztatnátok keresni magatokban a lehetőségeket. Biztos vagyok benne, hogy megvan bennetek, ha nagyon akarjátok.