Szerintetek egy baba megoldás lenne a problémámra? Annyira vágyom rá
Idén januárban kirúgtak az egyetemről (6/6 vizsgás voltam egy tárgyból), és azóta itthon vagyok. Igaz, hogy beadtam ugyanoda a jelentkezésemet, meg még 2 szakra, de egyikben sem vagyok biztos, nem érzem azt, hogy "igen, ez az én utam". Csak közben az itthonlét sem elégít ki, nem szeretek eltartott nőként lenni. Mármint ebből nincs gond köztem, és a barátom között, de nem elég az, hogy délelőtt főzök, sütök, aztán barátnőzök, vagy edzek/olvasok/sorozatozok. Most elkezdtem nyelvet tanulni, de nem kapok annyi házit, hogy rendesen lekössön.
Viszont egy kisbaba ha itt lenne, az lefoglalna. Van egy barátnőm, két kislánya van (3 és 1 évesek). Sokat vannak itt, vagy vigyázom rájuk pár órát, és imádok velük lenni, nem érzem tehernek egyáltalán. Mindig fiatal anyuka akartam lenni, talán tényleg ez lenne a nekem való. A barátom és köztem már szóba került párszor ez, ő sem zárkózik el a dolog elől, de néha bizonytalan is vagyok. Hogy azért mégis jól jönne egy diploma még akkoris, ha nem dolgoznék a szakmámban, és mindenképpen kis korkülönbséget szeretnénk a gyerekek között. Két gyerek mellett pedig még egy alapszak sem olyan egyszerű... De aztán látom azt, hogy más anyukák mennyire boldogok és felszabadultak (pl. legközelebbi példa a párom anyukája, vagy akár az enyém). Meg hogy azután is tanulhatok, ha a gyerekek már 'kirepültek', de akkor 40+osként lehet nem lenne már olyan könnyű visszaülni az iskolapadba...
Nem nagyon fogja megunni, de köszi az aggódást. :)
Mondod most, de nézz utána, hány eltartott nő mellett marad ott a pasija élete végéig? Pár év múlva talál szebbet, fiatalabbat, csinosabbat, gyerektelent. Te meg ott fogsz állni egyedül egy-két-három gyerekkel, az utcán, segélyekből és a minimál gyerektartásból tengődve. Úgyhogy inkább dolgozz, hogy lássa érdemes veled maradnia, és majd pár év múlva szülj.
Mert mi a hihetetlen?
Hogy valaki a húszas évei elején nem biztos abban, mit szeretne a jövőben dolgozni/tanulni? Vagy hogy valaki vágyik fiatalon babára? Esetleg hogy nem kell minimálbérért gürizzek, mert a párom megteheti, hogy segít jelenleg?
Vagyis majd minimum 2 gyerekkel, végzettség nélkül, nulla munkatapasztalattal akarsz elkezdeni dolgozni!?
Sok sikert!
Tudod, ha úgy állsz hozzá, hogy úgysem találnál olyan munkát, ami megfelel, akkor te nem is akarsz dolgozni. Senki nem az álom melóhelyen kezdi. Te hol élsz?
Az meg, hogy a pasid eltart? Szánalmas, hogy erre alapozol! Mi lesz ha elhagy vagy (ne adj isten), de meghal?
Könyörgöm ne szülj még gyereket! Te is az vagy még!
"Nem igazán kapnék sehol annyira jó fizetést, amiért megérné elmenjek dolgozni 8 órában"
Ezért inkább otthon mereszted a valagad 0 forintért. Okos nő lehetsz.
Ez a baj a mai 20on évesekkel, annyi lehetőségük van és közben meg nem tudják mit is akarnak az életben. Lehetőleg azonnal mindent egyszerre sikeres, sokat fizető állást, boldog családot. Közben meg fogalmuk sincs róla, hogy ezek a dolgok nem az ölünkbe hullanak, hanem keményen meg kell érte dolgozni! Csak az még nem tetszik nekik.
De őszintén, miért i dolgozzon ha van egy olyan marha aki eltartja a semmiért?
Kérdező, akármit mondunk úgyis szülsz...egyetemre buta vagy, dolgozni lusta, a te egyetlen utad hogy szülsz majd 4-5 gyereket és élsz a pasid meg az állam nyakán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!