Ki keresztelteti meg a babáját és ki nem? Írnátok jó érveket és ellenérveket?

Mi nem fogjuk, de majd ha nagyobb lesz, és ő szeretné, akkor támogatjuk ebben.

Én meg vagyok keresztelve, de kb 6 évesen voltam utoljára templomban, nem gyakorlom a vallást egyáltalán. A keresztszüleimmel sem tartom a kapcsolatot kb 15 éve, mert összevesztek a szüleimmel a politikán, szóval ennyit erről...

Nálunk is jöttek azzal, hogy hát ez a szokás, de mi mondtuk, hogy nálunk új szokás lesz, az, hogy majd a gyerek eldönti maga, szeretne-e keresztelkedni.

Mi a helyzet olyankor ha az egyik fel ateista és a másik vallásos és templomjaro?

Nálunk ez a helyzet sajnos :( én vagyok a no, ateista, a párom nagyon vallásos. Meg nem vagyunk házasok, de ez a vallási tema azért eléggé foglalkoztat. Én nem szeretnek se templomi esküvőt , se megkeresztelni a gyereket. Utálom a képmutatást, miért ketszinuskodjek most ?

Képmutatásból nem kell és gyermekkori keresztség tényleg csak "divat". Sokan a gyermekkeresztség szokását még mindig valami mennybejuttató varázslatnak hiszik, meg a keresztszülőség intézménye is "vésztartalék szülők" miatt nagy kérdés, pedig ezek már mind kihalt csak szokásjogok. "Hivatalosan" pedig "csak" hálaadás és ígéret és bemutatkozás lenne a gyülekezet felé a szülők részéről, és az igazi keresztséget helyettesíteni a tudatos és önkéntes bérmálkozás/konfirmáció lenne hivatott.

Az "ő majd eldönti" viszont a legtöbb családban annyit jelent, hogy nem foglalkoznak a témával és hacsak bele nem fut valami térítésbe vagy számára vonzó példába nagyitól, tanártól, baráttól, a gyerek nem fogja igazán megismerni, és ugyanúgy belenő egy világképbe (sokszor ráadásul előítéletbe), mint ahogy az, akiknél a vallásba vagy annál jobb esetben tényleg hívő családba nő bele.

Szóval: szerintem döntsétek el, ti miben hisztek vagy sem, mert úgyis azt fogjátok kommunikálni a gyerek felé.

Ha lesz gyerekem, meg fogom kereszteltetni. Az indok nagyon prózai: mert én is és a párom is római katolikus keresztények vagyunk és nekünk ez fontos.

"2. Ez a szokás!" - nem csak egy szokás. A keresztség szentsége a keresztény nevelés első lépése. akinél ez "szokás", az igazából meg se értette a lényegét.