Tényleg ekkora szemétség lenne tőlem?

Van egy lassan 9 hónapos lányom. Én ugye magyar vagyok, a férjem külföldi és emellett Ausztriában élünk. Emiatt egyből 3 nyelvet kéne megtanulnia. Én csak magyarul beszélek, hozzá, az apja is csak a saját nyelvén. Szeptemberben kezdi a bölcsit ahol mindenki németül fog hozzá beszélni, ezért a németet annyira nem erőltetem, német gyerekdalokat szoktunk hallgatni amihez van valami mese.

De néha nézünk olyan mesét is ami félig német félig angol, illetve olyat ami félig angol, félig kínai.

Nem úgy kell elképzelni, hogy oda van kötve a képernyő elé és monotonon olvassák fel a szavakat hanem tényleg csak babáknak való mesék amibe pl bemutatkoznak a táncoló gyümölcsök (csak hogy értsük a dolog komolyságát). Ez megy kb háttérzajnak, közben játszik, szöszöl, mászkál, pakol. Aztán ha elfárad akkor szokott inkább leülni és a mesére figyelni. Olyankor nevet rajta, repked stb szóval tetszik neki.

Na most anyám ma reggel leszúrt, hogy én mekkora egy rohadt szemét vagyok amiért egy ilyen kicsi gyereket így kínzok egy ilyen kicsi gyereket és ezzel csak összezavarom. (anyám családjában egyébként ő az egyetlen aki nem beszél nyelveket pedig német óvodába járatták és más nyelvre is az iskolai orosz mellett, mindenki más 2-3 nyelvet beszél a magyar mellett, én is)

Beszéltem gyermekpszichológussal aki azt mondta hogy semmi baja nem lesz mivel csak azokat a nyelveket tanulja majd rendesen amiknek szükségét is érzi a mindennapokban. A maradék (angol, kínai) pedig inkább csak azon a szinten lesz, hogy kb megérti, illetve a hangkészletet, kiejtést jegyzi meg, ami akkor fog inkább előjönni és a hasznára válni amikor az adott nyelvet ténylegesen tanulni fogja.

Tényleg ennyire rohadt és borzalmas dolog, hogy nem csak egy nyelvet hall?

Másnak volt hasonló tapasztalata, hogy ennyire rosszul fogadta a környezete, ha máshogy csinált valamit?

Minden vélemény érdekel