Velünk van a baj?

Legközelebb minket hívjál mi 11ig táncoltunk utána kidőlt a fiam 😃 sztem amit leírtál azzal nincs baj. Eddig nem tűnt fel, hogy milyenek akiket hívtál?

Esetleg ismeritek őket jobban, vagyis az igényeiket? Csak mert lehet, nem egy az érdeklődési kör vagy nem ugyan arra a szórakozásra vágynak mint ti.

Elég béna vendégek lehettek, de kik voltak ők barátok, vagy csak ismerős?

Hát borra, társasra mi sem vagyunk vevők mert senki sem iszik a családból

Most mit akarsz, buksisimit, hogy te milyen szuper vagy, bezzeg mások?

Kérdező, nem biztos hogy bennük van a hiba , ezen nem gondolkoztál el? Én pl a utálok társasozni szerintem a társas hat éves gyerekeknek való , mellesleg nem iszom alkoholt. Ettől még nem vagyok karót nyelt.

Mi is gyerkőcős családokkal voltunk, nem erős barárság. De a meghíváskor megkérdezték, hogy iszunk e alkoholt, van e allergia, mihez lenne kedvünk, stb. Szóval ezt ti is megtehettétek volna. Nem ők a rém unalmasok, hanem ti nem voltatok körültekintő házigazdák. Lehet, egy közös főzés, film, süti megdobta volna a hangulatot.

Szerintem nem kell erőltetni ezt a legyünk jóban a gyerekek barátainak szüleivel vonalat. Van, ahol működik, de a tapasztalat azt mutatja a legtöbb esetben nem. Azért mert ők haverok, a szüleik lehetnek nagyon különbözőek, nem kell csak azért vendégül látni őket, meg összejárni, hogy bandázhassanak a gyerekek, ők élvezik a ti társaságotokat is, meg mindenkiét, aki közel áll hozzájuk, ráadásul esetedben több gyerek van, nem egyke, így nem indok még az sem (mondjuk szerintem amúgy sem), hogy egyedül lenne. találkoznak épp eleget a közösségben ahova járnak, meg egyéb gyerekprogramokon, ha meg nagyobbak lesznek megszervezik maguknak az összejárást. Nem vagyok sem antiszociális, sem introvertált, de mindig is a saját barátaim maradtak mellettem, nő létemre két férfi, immár 30+ éve mindkettő, nem újítottam be kisgyerekes szülőket, meg mamitársakat, akiknek az eltérő személyiségétől valószínűleg úgyis agyi érkatasztrófát kaptam volna és nem azért, mert bennük van a hiba. Tegnap a nővérem jött még át és az egyik jóbarátom, plusz mi négyen, vérlázító módon én tequiláztam és söröztem a tesómmal, a pasik boroztak és rommá vertem mindenkit monopolyban, zene is volt, némi tánc, én 3-kor kidőltem, az biztos. Nem kell erőltetni az ilyesmit, én a sajt barátaim között érzem jól magam és szűk családi körben, attól, hogy vannak gyerekeim, ez a része nem változott. Udvarias viszonyom van azokkal a szülőkkel akikkel kell, de még akivel nagyjából egy húron pendülök sem járok össze azért, mert a fiaink barátok. Minek? Így engem ilyesféle meglepetés sosem ér, mindenkit ismerek mint a tenyeremet, hisz ezért is a barátaim.