Van itt olyan, akinek nincs segitsege, a parjan kivul?

Nálunk ugyan vannak nagyszülők, de az én oldalamról azért nincs igazán segítség, mert még dolgoznak, sokszor hétvégén is. A férjem oldaláról meg azért, mert anyós szerint neki nem dolga segíteni, ő csak eljön unokázni, de nem vigyáz rájuk, csak nagyon ritkán, max egy órát. Az elmúlt három évben kb. három ilyen alkalom volt.

Szabadidőnk úgy van, hogy külön-külön járunk el itthonról, azt szuperül megoldjuk a férjemmel. Közös időnk viszont nem nagyon van. Nagyon ritkán olyat szoktunk csinálni, hogy hétköznap kiveszünk egy nap szabit, és akkor napközben tudunk kettesben lenni, amíg a gyerekek suliban, bölcsiben vannak, de jól meggondoljuk, hogy éljünk-e ezzel, mert a szünetek miatt nagyon be kell osztanunk a szabadságainkat.

Kulfoldon elunk mi is, 2 gyerekunk van, nincsenrk rokonok. Sosem volt segitsegunk, igy barmilyen program van, azt gyerekekkel egyutt csinaljuk. Kiveve ha iskola idoben kell intezni vmit, akkor az a kikapcsolodas :D Nagyszulobol csak 1 van mindkettonk reszerol, tobbezer km-es tavolsagban, es kozuluk is csak az egyik alkalmas nagyszulonek, a masik magasrol tesz az unokaira.

Nehez sokszor, foleg hogy a ferjemmel nem jut egymasra idonk, vacsi kettesben v barmi ilyesmi.

Nehéz. Az én szüleim meghaltak, párom szülei 270 km-re és nem szeretnek utazni... Kb kéthavonta jönnek, akkor esetleg belefér egy vacsi.

Mi havonta megyünk, akkor általában elmegyünk egy moziba.

Ezenkívül ha van valami konkrét időpont pl. koncert, színház, akkor kb kéthavonta fizetünk egy bébiszitternek és ki tudunk mozdulni a férjemmel.

Egyébként mindent a gyerekekkel együtt csinálunk és visszük őket ha valamit kell intézni. Ha bármi van nincs az hogy átdobom a nagyszülőkhöz pár órára míg kitakarítok. Max a férjemre tudom bízni őket.

Illetve még akkor jut egymásra időnk ha alszanak, vagy kapcsolunk nekik egy mesét és addig is tudunk nézni mi is valamit egy fél-1 óráig. Annyi idő nyilván nem jut mint gyerekek előtt. De most hogy egyre nagyobbak azért már jóval könnyebb.

Nem ott élünk, ahol a rokonok, így nem tudom, milyen az, ha valakire rá lehet lőcsölni a családot csak őgy, rendszeresen.

A gyerekekkel vagy én vagyok, vagy az apjuk vagy szitter.