Akik hangoztatják, hogy sosem akarnak gyereket, azok nem gondolnak bele, mi lesz majd velük idősebb korukban, ki viseli majd gondjukat?

Az a baj, hogy te konkrétan rá akarod erőltetni azt az emberekre, hogy gyereket vállaljanak. Viszont te azt figyelembe veszed, hogy nagyon sok ember ma nem való szülőnek? Hogy rengetegen így sem foglalkoznak a gyerekeikkel? Illetve ide vagy oda nevelés, nem biztos, hogy egy teljesen egészséges kapcsolatot tudnának tartani a gyerekeikkel.

Ezzel azt akarom mondani, hogy a mai fiatalság, aki a mai generáció felnő, nem hiszem, hogy bármilyen módon, de nagyon gondoskodna a szüleiről.

Anyám csak addig szereti a gyerekeket, amíg eszik-alszik fázisban van (az első pár hónapban), utána nálunk már több csont is tört, hegek maradtak hülyeségek miatt. 3-an vagyunk testvérek és elárulom: egyikünket se fog érdekelni, ha az utcán fagy meg. Ahogy őt se érdekelte, amikor a mostohaapám az ágyamban feküdt és álló farokkal nekem dörgölőzött. Ahogy őt se érdekelte, hogy a bátyámnak széttörte az apám az állkapcsát és végül az osztályfőnöke vitte be kórházba. Ahogy őt se érdekelte az öcsém öngyilkossági kísérlete, hanem ,még jól pofán is vágta érte, mert mit gondolnak majd róla az emberek?!

Tudod ebben mi a szörnyűbb? Én se lennék jobb anya, idegesít a gyerek sírása, már-már agresszív leszek tőle, nincs hozzá türelmem, vannak fiatalabb rokonok, undorodom tőlük. Szerinted nekem hány gyereket kéne szülnöm? Hány gyereket kéne megnyomorítanom? Néha azon gondolkodom, hogy mennyivel egyszerűbb lenne halottként, de ilyenkor mindig emlékeztetem magam, hogy az életem felfelé ívelőben van, lehet a végén még boldogságot is találnék, öngyilkos tudok akkor is lenni, ha mindent elvesztek.

"A kormány szerintem hiába tesz sok erőfeszítést"

??????

Milyen erőfeszítésre gondolsz?

Azért nem akarnak, mert lópikula a fizetés, drágák a házak és teljesen kiszámíthatatlan az élet.

Mások meg azért nem, mert rossz volt a gyerekkoruk meg van elvétve néhány karrierista.

Nem kell addig azon gondolkodni,hogy mi lesz 60 év múlva, amíg azt sem tudod, hogy mi lesz 2 évvel később. Legalább 20 évig kell azt a gyereket nevelni, ami sok pénzbe kerül.

Budaházy Edda, te vagy az?

Nem a középkorban és nem is Afrikában élünk, hogy azért gyártsuk a gyerekeket, hogy "legyen aki eltartson".

A szüleim vállaltak engem, szeretetben neveltek és példásan gondomat viselték, míg nem tudtam gondoskodni magamról. Mikor a szüleim megbetegedtek és nem tudtak gondoskodni magukról, vállaltam, szerettem és ápoltam őket halálukig, ahogyan azt tőlük tanultam és kaptam.

32/f

13: Olvass utana az emberi biologianak. Ha egy no szul, olyan hormon termelodik benne, ami szimpatikussa teszi a szemeben a sajat gyereket, hogy kepes legyen szeretni akkor is, ha az idegesito. (oxitocin) Rengeteg embert idegesitenek a gyerekek, de ettol meg kepesek a sajatjukat imadni.

Szomoru ez a hozzaallasod kerdezo. Szerintem is merhetetlen onzoseg azert szulni gyereket, azert gondozni, felnevelni, hogy majd o is gondozzon teged, ha raszorulsz. En felnott, onellatasra kepes ember vagyok, es ugy elem az eletem, hogy idos koromra is gondolok, hogy ha masok segitsegere fogok szorulni, akkor legyen penzem ra, ne legyek senki terhere. A gyerekeim nem a szolgaim, akiknek kotelessege van velem szemben, hanem a gyerekeim, akiket nagyon szeretek, es akiket segitek, amiben csak tudok. Mas kerdes, hogy ezzel olyan erteket adok at nekik a szeretetrol, csaladrol, emberi torodesrol, hogy valoszinuleg elvaras nelkul is torodni fognak velem. De ez az anyasag lenyege, nem a te vegtelenul onzo hozzaallasod, hogy csak azert szulok, hogy legyen kit ugraltatnom idos koromban.

Később legfeljebb olyan "gyerekre" lehet támaszkodni, akit becsülettel neveltél, és tudod, hogy szeret.

Kismillió olyanról hallani, hogy a "gyerek" később nagy ívben tojt a szülőjére.

Lásd a ház, amiben élek, az elhunyt apuka fia árulta, aki kb 10 éve rá se nézett az apjára.

Pedig az itthagyott holmik alapján mindent megadott a fiának, ügyvédnek tanította, és sikeres ember lett.

Nem olvastam egy választ se, és előre leszögezem, hogy nagycsaládos anya vagyok.

De szakadjatok már le erről, hogy ki fog gondozni öreg korodban. Bakker...

Nem fogom tönkre tenni a gyerekem fiatalságát azzal, hogy engem pelenkáz, dolgozni nem tud, és még a gyerekeit is nevelje, és tartsa el. Hogyan? Miből?

Erre való az öngondoskodás, mert más út nincsen.

Akinek nincs gyereke, az meg vígan építi a karrierjét, jobban tud félretenni. És ha öreg lesz, akkor bevonul egy nyaraló jellegű faxa kis öregotthonba, valahol vidéken, és jó pénzért (vagy eltartási szerződésért) majd pelenkázza az én gyerekem, vagy az unokám, mert ezt a hivatást választotta.