Mit csináljak, ha babázni szeretnék, mikor eddig teljesen elzárkóztam ez elől? Jobb hamarabb?
Nekem nem igazán volt kisgyerek, baba a környezetemben, egykeként nőttem fel, én voltam a "család szemefénye". Kb. 13-14 éves korom óta éreztem azt, hogy nekem nem kell gyerek egyáltalán, maximum 30-35 éves koromban 1 db, és az bőven elég lesz. Most 21 leszek tavasszal, most szerzem meg a BA diplomámat, tehát a 30-hoz még nem vagyok éppen közel. Eddig elég jó, eseménydús életem volt, és tényleg úgy éreztem, hogy nekem így jó. Tanulok, utazgatok, szórakozok, együtt vagyok a párommal (1 éve együtt élünk). Viszont most júliusban megszületett a húgom (féltestvér), és azóta teljesen babalázban égek. Nem tudom ezt máshogy elmondani, de amikor vele vagyok, rá vigyázok, egyfajta nyugalomm száll meg, és nem stresszelek, nem fáj a fejem, nem magas a vérnyomásom (az utóbbi időben ezek sok gondot okoznak). Imádok vele lenni, tényleg csak úgy eltelik fél nap, amikor vigyázok rá, pedig még beszélni sem tud. A barátommal már beszéltünk erről, idősebb nálam pár évvel, tehát nem egy fiatal srác agyával gondolkozik. Ő is szeretne gyereket, néha úgy is érzem, hogy jobban, mint én. Mert nekem ez tényleg csak az utóbbi 3-4 hónapban jött ennyire elő, előtte teljesen ellene voltam. Merthogy még szeretném elvégezni a mesterképzést, vagy elvégezni egy másik egyetemet, ami keményebb és 10 féléves, esetleg kipróbálnám magam más területen, meg úgy egyáltalán, úgy gondoltam a gyerekekre, mint korlátozó tényezők, akik miatt vissza kell magam fognom, és fele annyi idő sem fog saját magamra jutni, mint szeretném.
Szerintetek ha ennyire gyorsan jött ez a vágy, fordulat, akkor lehetséges, hogy később újra ellene leszek a gyerekvállalásnak? Mert nem szeretném azt, hogy elkezdjünk próbálkozni, esetleg össze is jöjjön a baba, de utána meggondoljam magam, vagy megijedjek a feladattól. Viszont ott van az a része is, hogyha most szülnék, később még simán elvégezhetnék bármilyen egyetemet, és babával, kisgyerekkel is lehetséges utazni, szórakozni, élni, csak szervezés kérdése.
Mégis félek, hogy ez túl nagy feladat lenne nekem/nekünk.
Túl vagyok a 77. évemen, vannak gyerekeim, unokáim. Van élettapasztalatom. Hidd el, hogy eddig ugyan nem, de a kis rokonod felkeltette benned az anyai ösztönt, ami minden nőben benne van. Egyikben jobban, másikban kevésbé. Gyerek mellett nem leányálom egyetemre járni. Végezd el, amit tervezel, aztán jöhet a baba. Még ekkor is fiatal leszel. Jól látod: a gyerek gonddal, bajjal jár, de végtelen örömmel is, amit már most is átélsz, amikor a kicsi rokonodat dajkálod. Ezt az örömöt csak az tudja, aki átéli, de elképzelni nem lehet. Sok sikert!
F.
hátha most beválalod babát akkor még elég fiatal,leszel hogy tanulj szorakoz.mert ezek szerint sok stresz ér ha már fáj fejed,és magas a vérnyomásod,lassits .
gyerek tényleg nagy feladat,de azért nem csupa rossz .
neked kell eldönteni mostanába szeretnél gyereket vagy később .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!