Az anyukák miért hiszik azt hogy az állatok csakis azért lettek kitalálva, hogy az ő gyerekük szórakoztassák/veszélyeztessék?

Hát jó, csak aztánne az én kutyám lőjék le mert leharapja a gyereked kezét, hiszen én szóltam. :) Tudod nem minden kutya bírja a gyerekeket. Vagyis nem a gyerekeket hanem az idegen embereket akik közé a gyerekek is tartoznak. Azt hiszem egy kicsit többet tudok a kutyáról mint te. Ne hasonlítsuk azért a gyerekhez, mert nem hinném hogy a gyereked oltási könyvén van tulajdonos rublika, vagy hogy súlyos százerekért vetted szerződéssel akár másik orszábgól behozva, gondosan, évekig válogatva és hogy dolgozol, tenyésztesz vele. De ha neked ezt jelenti a gyereked akkor te dolgod. :) Már csak az is bizonyítja hogy a kutyákról nem tudsz semmit, hogy a kutya egyáltalán nem szabad lény. A farkas, mely az őse, köztudottan FALKÁBAN él, ahol mindenből a legjobb és a legelső a VEZÉRT illeti és ő dönt ha arról van szó és nem demokrácia van. Nos ezt a kutya nagymértékben átvette a farkastól. Nála nincs olyan hogy egyenlőség meg önállóság. A gazda (jó esetben) a vezér és a kutya alatta helyezkedik el, elfogadja a vezér döntéseit, mert így működhet jól a falka. És ez fokozottan igaz a KEMÉNYEBB FAJTÁKRA akikből nekem is van. :)

Sehol nem említettem, hogy a gyerek húzza az anyját, engem meg a kutya rángat hogy egymáshoz kerüljenek. Lépj ki az álomvilágból, nem mindenki egyforma. Itt csak a gyerek akar jönni. Sokszor a kutya már vérben forgó szemekkel vicsorog (amikor a kerítésen belül van) de még akkor sem veszik figyelembe.

Látom hogy kedves és jóhiszemű vagy de sokszor az ilyenből lesz a legnagyobb baj. Mert pl a kutyád szabadnak neveled és a végén a fejedre nő, lehet hogy semmit nem fogsz belőle látni, de akár életveszélybe is kerülhet valaki ha épp olyan kutyafajtád van. Senki nem csinálhat az amit akar mert akkor igencsak nagy káosz lenne a világon. De megintcsak hozzáteszem, a kutyáim nem akarnak odamenni senkihez (sőt).

De ha oda is akarnának akkor is JOGOM lenne eldönteni hogy mit csináljanak. Nem csak azért mert enyémek (igen ez így van) hanem azért mert én vagyok a főnök és én mondom meg merre megyünk, mit csinálunk. Nem hinném hogy ismeretlenül ki kéne oktatni a kutyákról, kutyázásról. Nem kevés ideje kutyázom és versenyzek. És én tudom mit akarok, milyen kutyát, ennek megfelelően választok, és ezt tartsa más is tiszteletben (nem vagyok állatsimogató ház). Nem hinném hogy más embernek joga van megmondani mikor mit csinál az én állatommal, vagy a gyereke mit csinál vele, vagy fölháborodni hogy elküldöm. Jogom van hozzá. A kutya mind jogilag mind kutyaszempontból az enyém. És pont azért vagyok ilyen szigorú és nevelem helyesen mert szeretem. Az a kutya aki "szabad" és azt csinál amit akar, az boldogtalan, mert ideges, agresszív. Mert ha elkényeztetik akkor kötelességének érzi átvenni a vezéri szerepet és az nagyon stresszes neki. A kutya akkor boldog ha tudja ki a főnök és biztonságban érzi magát.

Szóval már elnézést, miből jelented ki hogy az én kutyám milyen? Egyeltálán hogy képzeled hogy minden kutya egyforma? Ez nagy baklövés, szűklátókörűségre utal. Pont az ilyenek miatt vagyok már ki, akik azt képzelik magukról hogy bármit megtehetnek mert tudjákl a tutit. Neveld a gyereked szabadnak, sőt ne is neveld, mert tew csakm ajándékba kaptad! Csináljon ami neki jól esik de nem az én világomban és én azért nem vállalok felelősséget.

Nekem nem ennyi, de van egy ilyen része is. Miért beszélnék a lelki részéről, amikor az magánügy és különben sem arról volt szó?

Attól hogy a mindenem a kutya, még az enyém is. Hidd el, ők az elsők az életemben, nekik szentelem az egészet. És mivel számtalanszor szóltak le hogy mit képzelek én, elfajzott lélek hogy a kutyát ilyen fontosnak tartom és a gyerekhez! hasonlítom, most nem tettem! Erre megint én vagyok a rossz! Nem értem. A szülők azért szólnak le ha pl a kutya gondozását, sok munkáját a gyerekhez hasonlítom, ha meg nem akkor azért, vicces... És nem mellesleg elég sok dologban tartom különbözőnek a gyerektől. Pl abban hogy olyan kis kedves, aranyos mint egy gyerek. Nem azért vettem dobermannt hogy oda legyen értük és kedves, aranyos legyen.

Amúgy a párod jól tudja, régen, a kicsi kutyáknak a nyalás is a funkciója volt.....