Szörnyű anyának érzem magam, mit csináljak így?
1 éve váltunk el a férjemmel, 5 éves és 11 fiaink velem maradtak de az apjuk majdnem minden héten találkozik vele. Ilyenkor mekiznek és mindig kapnak legot játékokat nem kis összegben. A nagyobbnak heti szinten netes játékra 10 ezret költ, kicsinek ugyan ez legoban. De ha kérem vegyen egy cipőt esetleg pólót nemet mond. A gyerekekkel veszekszek, rendetlenek csúnyán beszélnek nagyobbal rengeteg a gond a suliban. Naponta elmobdják apát jobban szeretik én milyen szemét vagyok.
Arra nem képesek hogy egy pohár vizet megtöltsenek és igyanak. Nem bírom már ezt reggel a nagyobb nem hajlandó felkelni, üvöltözéssel ha moccan is valamit. Megpróbáltam már, ha nem öltözik itthon marad dolgot, de aludt ugyan nyugodtan. Nem csinálja a leckét, állandóan a gépen lóg képes hajnalokig gépezni. Kicsi mindenben a nagyot utánozza, nem hajlandó enni sem csak nasit. Nem bírok velük egyedül, egyre rosszabb a helyzet mert az anyósom és a gyerekek apja ellenem hangolja a gyerekeket. Az apjuk nem akar 1 napnál többet velük lenni, megkért 4 hónapig ne kellhen gyerektartást fizetnie mert az új pátja terhes lett kell a pénz. Ha igent mondok őt ismerve nem fizet többet, ha nemet akkor a gyerekeket jobban hergeli ellenem.
Nem vagy szörnyű anya! Ez az egész helyzet szörnyű, amiben benne vagy!
Én a helyedben kilépnék belőle és azt tenném, ami a gyerekeknek a legjobb:
"Naponta elmondják apát jobban szeretik én milyen szemét vagyok."
Nálam ez lenne az utolsó csepp a pohárban és rögtön cselekednék:
Ha az apjukat szeretik, akkor költözzenek hozzá és ennyi!
Majd kiderül, hogy ha összecsomagolod a holmijukat és beállítotok apucihoz, akkor mi lesz a reakció!:)
Befogadja őket?
Ha igen, akkor végre fellélegezhetsz, ha meg nem, akkor ott helyben kiderül, hogy apuci mégsem olyan szuper....
Mindenképpen nehéz helyzetben vagy. Az apuka csak a jófej játékos, te meg a valódi szülő próbálnál lenni. Ami nehéz elváltként. Eleve gyakori eset, hogy a válás a gyerekeknél magatartás problémákat válthat ki. A nagyobbik kamaszodni is pont most kezd, a kicsi meg... ő meg kicsi, úgyis azt csinálja amit a nagy, hiszen ebben a korban van :)
De a leírásod alapján kicsit úgy érzem a szülői tekintélyed is megbukott. Talán nem bízol eléggé magadban? Pedig ne add fel! Hidd el ez átmeneti, a nagy hamarosan rá fog jönni, hogy apuka csak megveszi a szeretetüket. És onnantól, hogy a nagy tudja, villámgyorsan tudni fogja a kicsi is.
Főleg ha megszületik az új baba... lehet már a heti egy találkozót sem fogja igényelni a nagyokkal :(
De az első jó ötletet írt! Azt pedig ne hagyd, hogy ne fizessen gyerektartást. Neked két gyereket kell etetni, ruházni. Nem a te gondod, hogy ismét gyereke lesz. Oldja meg!
Bátran vállald, hogy apuka ellened dumáljon. Hidd el, hamar rájönnek a valóságra. Saját tapasztalat! Csak nálunk anyám csinálta ugyanezt, de mi is nagyon hamar rájöttünk, hogy ezek csak szavak és nincs mögötte valódi tartalom.
Na, anyám is ezt csinálta, hogy “akkor menjetek apátokhoz”, mentünk, maradtunk is. Szóval azért óvatosan a megnyilvánulásokkal.
Masreszt ti ne a gyerekeken keresztül meccseljétek ezt le. Ne csak azért, mert a végén még tényleg otthagynak, hanem egyébként sem. Apa nagyon gázul csinálja, de te ne a gyerekeiden verd ezt le, hanem beszélj az apjukkal. Lelki roncs lesz ezekből a gyerekekből, ha rajtuk keresztül szívjátok egymás vérét!
A gyerektartast semmikepp se engedd!! Igen oldja meg! O csinalta a masik gyereket is. Van pofaja ilyet kerni??!! Semmi esetre se hagyd veszni!!!!
En bizony eljatszanam hogy akkor megyunk apahoz amit az egyes irt. Apa amugyse akarna oket, ez egyertelmu csak teged idegesit. Es amugyse vallalna be ket gyereket egy jovendobeli baba melle. Aztan majd a gyerekek meglatjak apuci milyen kamu cuki..
Megneznem mit szolna hozza a no ha megis igy lenne😄😄 Ha ott is maradnanak, hamar kiderulne mi a szitu, de ketlem hogy egyaltalan atvenne oket..
A gyerekeknek joguk van a masik szulovel is elni. Nem kell veled. Ha annyira akarnak menjenek, ok tenyleg nem latnak mast csak a mezesmazos apucit, aki nyilvanvaloan alapbol nem jo fej... ugyis kiborul majd a bili. Addig meg egy kicsit helyre rakod magad ha egyaltalan befogadja oket es ujult erovel,uj taktikakkal, megerosodve varod oket vissza.
Szerintem is engedd had probaljak ki apanal, egy jovendobeli anyuka, ket mostohagyerekkel, plusz ha van meg sajatja is a nonek, total kaosz lesz, de lehet lesz egy het szabid! ;) ha meg megis ott maradnanak, az a z o dontesuk volt, nem fognak erte utalni, max az fogja bantani oket, ami most is, h nem lakhatnak apaval...
A gyerekeknek meg ne 80ezerert vasaroljon hulyesegeket a volt ferjed, hanem fizesse a gyerektartast, errol nehogy lemondj! Es igen, inkabb vehetne nekik egy kabatot vagy cipot, de ha nala fognak lakni, akkor ugye fordul a kocka ;)
Oszinten ugy gondolom most rajtad csattan minden, jo is lenne, ha legalabb 1-2 hetre elmennenek apahoz "nyaralni" a fiuk, te meg kicsit magaddal fogalalkoznal, pihennel, TVznel, kozmetikus, fodrasz, kormos, minden ami relaxal es szebbnek erzed magad tole! Muszaj kicsit magaddal torodnod, h helyrealljon az onbizalmad!
Nagyon nehez helyzetben vagy, es nem mondom, h mindjart vege, de ki kell tarts es el kell kezdened az uj eleted es boldognak lenni!
Gyerektartást szerintem se engedd. Adjon csak alább kínjában az ajándékokból, és inkább azt fizesse. Legyél következetes, neveld őket (ha nincs lecke és hajnalig gépezett, hát vedd el azt a gépet, ha nem eszi meg az ebédet, amit addig szeretett, ne adj neki nasit helyette) és szeresd (foglalkozz velük, érdeklődj azok iránt, amik érdeklik őket, dicsérd őket, ha jók valamiben vagy csak épp nem rosszak). Kösd le az energiáikat, járjanak különórákra ill. közösségbe, a kicsi játszótérre, fáradjanak csak testileg, agyilag és legyenek élményeik. És vond csak be őket a házimunkába (pl. jutalommal).
Te ne uszíts az apjuk vagy a nagymamájuk ellen és ne vágj vissza. Az érzéseidet viszont elmondhatod, pl.: "elszomorít, hogy így gondoljátok, mert szeretlek titeket és jót akarok nektek" vagy "szeretném, ha jobban figyelnél az iskolában, hogy okos felnőtt váljék belőled, akit tisztelnek" vagy "ha így viselkedsz velem, nagyon nehéz ám kedvesnek lennem" vagy "aggódom, hogy ha nem eszel rendesen, beteg leszel" - szóval nem őket kell minősíteni meg az ő stílusukban visszakardozni, és folyton megnyerni a játszmákat, hanem ki kell lépni belőlük. Nehéz, de hidd el, hosszú távon vissza fognak fordulni hozzád, mert te vagy az, aki biztonságot ad nekik. És használd ki, amikor apjukkal vannak, menj sportolni vagy barátnőzni vagy anyádhoz vagy pszichológushoz vagy kozmetikushoz vagy templomba vagy jógára..., szóval bármi, ami feltölt és megerősít abban, hogy önmagadban is értékes vagy és nem vagy egyedül.
A gyerektartás nem neked jár, hanem a gyerekeiteknek. Ne engedd, hogy ne fizesse. Nem akarok rosszindulatú lenni, de gondolom az ex lelépett az új puncihoz. Ez esetben gondolom belekalkulálta, hogy van már 2 gyereke, őket nem lehet csak úgy eldobni. Ezt így nyugodtan megmondhatod neki, ha nem fizet, mész a bíróságra és jól megüti a bokáját. Ezt is mondd meg neki. Könnyű hétvégi apukának lenni, amikor a nő szenved hétközben a gyerekekkel, ő van velük, ha betegek, ha szomorúak, ha sírnak, ha tankönyv kell, ha ruha kell, a hétvégi apuka meg kiszúrja a szemüket játékokkal. Persze, hogy azt látja a gyerek, hogy anyu csak ideges, meg otthon fogat kell mosni, apunál meg mindent szabad és mindent megvesz. Ilyen korú gyerekeket még be lehet csapni, hogy a szeretetet ebben mérjük. Apuka meg gondolom valahol a lelke mélyén érzi, hogy ostoba és így akár kompenzálni. De nyugi, ha a gyerekek nagyobbak lesznek, meg fogják érteni. A helyedben én is azt csinálnám, hogy összepakolnám a cuccaikat és költöznek apához. De nem szólnék az apjuknak, csak beállítanék. Az ötös lottó teszem rá, hogy fizetni fogja utána hűségesen a gyerektartást... Ez a legundorítóbb amúgy, hogy elvakítja az új bige és a 2 "régi" gyerekét lesz*rja. Csak értelmes ember tudja, hogy attól, mert más párja van, a gyerek kincs. Hidd el, tudom miről beszélek.... A gyerekeidet meg ne szolgáld ki. Ha szomjasak, isznak, vagy ha nem, így jártak. Ne vegyél édességet! Nem, és KÉSZ! Számítógép elrak! Ha hisztizek, majd abbahagyják. Szóval ebben neked is benne van a kezed vastagon, hogy nem állsz a sarkadra. Végezetül annyit írnék még, hogy egyáltalán nem vagy rossz anya, csak hétvégi apukának lenni jó és övé a dicsőség, mert a gyerek, az gyerek.
24N
Nálunk hasonló volt a helyzet, a gyerekeim utáltak, apát pedig szerették, pedig csak havi 1x viszi el őket 2 órára. Rajtam töltötték ki a dühüket, a csalódottságukat. Idővel javult a helyzet, most pedig minden rendben. Csak azt tudom tanácsolni, hogy legyél türelmes, ahogy az előttem szólók is írták.
Az pedig, hogy menjenek apához nem biztos, hogy jó ötlet, mert a gyerekek akkor is szeretnek téged, ha nem mondják, de ha még el is küldöd magadtól őket (nekem pl szívem sem lett volna), akkor nagyot csalódnak benned. Most kell türelmesnek lenned, nagyon szeretni őket, és sajnos elviselni, hogy jelen helyzetben utálnak (ezt mondják). Hidd el, fordulni fog a kocka, és akkor boldog leszel.
A szüleim úgy váltak el, hogy szidták nekünk, gyerekeknek egymást. Borzasztó volt. Bizalom sajnos nem alakult ki a szüleim felé, sosem éreztem az igazi otthon melegét.
Szerintem, probaljatok meg hetfotol csutortokig veled vannak, pentektol vasarnapig apaval.
Velem igy volt, ketlaki voltam, szerettem!
Ha menni akarnak engedd oket, ne te legyel a rossz, oldjatok meg felesben a hetet, beszeld meg az apjukkal!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!