Mesélnétek, mi vol a legviccesebb vagy legbosszantóbb beszólás /okoskodás idegenektöl amikor a gyereketekkel sétáltatok, vagy voltatok valahol?

A kisfiam szeptember vègén született. Egy hetes volt, mikor először kivittük sétálni, három hetes, mikor először bemerészkedtem vele a közeli boltba pár dologèrt. A pénztáros nézegette a kocsit, majd megkérdezte,mennyi idős a baba. Mondtam, hogy 3 hetes. Erre elkezdte: és már ki merte hozni? mert mikor az ő fia baba volt, 6 hétig csak a szobában lehetett. Mondtam, hogy azóta új idők járnak, különben is szép az idő, jövünk ki, amíg lehet. Erre kontrázott, hogy de hát elkap valami betegséget, meg a levegő is olyan rossz...

Persze, a fővárosban èlők akkor már ki se merészkedjenek a gyerekkel. Még a vègén én éreztem magam szarul, mert veszélyeztetem a gyerekem. Legközelebb 2 hèttel később jártam ott. Másik pénztáros, ugyanaz a kérdés és kioktatás: mert amikor az ő gyereke kicsi volt... de ezen már csak nevettem. Hogy ezeknek nincs jobb dolguk! :D

A szüleim mesélték, lehettem úgy 3 éves. Templomban voltunk és a mise közben(persze a legnagyobb csöndben) jó hangosan elkezdtem kiabálni, hogy "pisilni kell!!!". Anyukám próbál elhallgattatni, erre leszólt az atya: "Tessék csak bevinni itt oldalt a sekrestyébe, van itt wc."

:D

A kisfiam nagyon feltűnő sok és hosszú hajjal született, ami baromi gyorsan is nő, fél évesen már rákényszerültünk a fodrászolásra mert annyira belelógott a szemébe. A legtöbb vicces vagy dühítő sztorim is ezen alapul.

Egyszer az önkiszolgáló pénztárnál tettem a dolgom mikor odalépett mellénk egy eladó:

-Óh mennyi idős?

-2hónapos

-micsoda haja van, kislány? ( rendszeres kérdés egyébként )

-nem, kisfiú

-kisfiú 😳?? Szégyen!

Hogy neki vagy nekem az nem derült ki. Hirtelen köpni nyelni nem tudtam ő meg ahogy jött el is tűnt.

Egy másik szintén boltos de aranyos és vicces sztori, ismét hajjal 😊

Régi vásárló vagyok ismerem a pénztárosokat, ők is engem, először vagyok bent babával, hordozom épp ( ez később lesz fontos)

Odaérünk a pénztárhoz, ismerős pénztáros megörül, kérdezget, dícséri, milyen szép, mekkora haja van stb, a végén:

-és hogy hívják?

Erre én nagy büszkén, mint mindig:

-Erik!

Döbbent tekintet:

-hogy hívják?

Megismétlem, erre ő:

-Fordítsd ide gyorsan újra! Azt hittem kislány!

Aranyos volt jót nevettünk!