Barátnő-okoskodás? Bővebben lent.

meg kell várni, míg lecseng magától és észreveszi magát, hogy más téma is van a világon. addig te folyamatosan másról beszélj mindig, különben az anyasággal fog összetenni, mintha csak arról tudna veled beszélni.

én meghagynám a maga kisvilágában, majd ha dolgozni fog, talán kinyílik.

az okoskodásaiban meg lenne határ amit elfogadok, meghallgatok még, amíg az én gyerekei nem kezdi versenyeztetni az övével, vagy míg nem kezd helyretenni szerinte én imt csinálok rosszul, stb, addig hagy mondja

Szerintem csak örül, hogy végre utolért téged és beszélhettek erről.

Ettől függetlenül valóban nem jó, ha folyton csak a babáról van szó, szólj neki erről.

Uhh, hát így jobban érthető a helyzet. Ha ilyet mond legközelebb, nyugodtan megmondhatod neki, hogy ez rosszul esik, ne mondjon ilyet. Én most várom az első babánkat, attól kiakadtam, ha azt mondta az egyik barátnőm, hogy milyen gondok lehetnek. Először csak lesokkolódtam, de a második ilyen megjegyzésénél megkértem, hogy ezt fejezze be, mert kiborít.

Egy barátnővel azért őszintének is kell tudni lenni, én is sokáig tanultam, hogy ki tudjam fejezni az érzéseim, de fontos dolog, nyugodtan mondd el neki, hogy mit érzel, amikor ezt és ezt mondja a gyerekedről, és ez milyen ijesztő neked, nem szeretnél ilyeneket hallgatni. Néma gyereknek anyja se..., tudod:)

Ha fontos neked a barátságotok, akkor szerintem kezdj el vele őszintébben beszélni, különben majd azt veszed észre, hogy már nem is szívesen találkozol vele. Én elmondanám azt is, hogy egyoldalúnak érzed a barátságotokat, mert mikor szükséged lett volna rá, nem keresett, pedig te is meg tudtad oldani, hogy mellette legyél, ráadásul több gyerekkel.

Ez nagyon fájdalmas tud lenni, és nem jó, ha bent marad, márcsak saját magad miatt is elmondanám neki a helyedben. Nem kell vádolni, csak elmondani, hogy hogyan érezted magad, kiadni magadból.

Nagyon sajnálom, ami veletek történt, remélem már minden a legnagyobb rendben!

Az az igazság, hogy a telefonos történet után, hogy "de hát minden olyan boldogság", stb.. Egészen biztos, hogy elküldtem volna melegebb éghajlatra, hátha észbe kap.

A kéretlen nevelési tanácsaira pedig annyit mondtam volna, hogy már 3 gyereket felneveltél, pontosan tudod mit kell csinálni és te sem szólsz bele az ő dolgaiban.

Az indulatok csillapodása után pedig elmondanám neki minden sérelmemet nyugodt hangnemben, hiszen ha fontos még nekem az illető, akkor meg akarom oldani és újra jó barátnője akarnék lenni..ahogy őt is jó barátnőmnek akarnám..

A hirtelen indulatokon már túl vagy, azok a helyzetek elmúltak, szóval legközelebb ha kéretlen nevelési tanácsokat ad, mert már pedig az ő babája... akkor nyugodtan mondd el neki, hogy te már 3 gyereket felneveltél, emellett pedig ez meg az meg amaz..

Vannak ilyen emberek..nem feltétlen szándékos, ettől még lehet nagyon jó ember, de szomorú, hogy nem volt melletted életed egyik legnehezebb időszakában, csak azért, mert pár hónapja kipottyantotta magából a gyerekét és hát vele milyen boldogság az élet..

Beszéld meg vele!